Infostart.hu
eur:
364.15
usd:
325.42
bux:
144045.09
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Nyitókép: Forrás: Facebook

Moszkva lépett a bucsai vérengzés ügyében

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását indítványozta hétfőre az ukrajnai Bucsában történt vérengzés megvitatása miatt.

Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket, míg Kijev az orosz csapatokat vádolja ártatlan civilek lemészárlásával. Ukrán hivatalos közlések szerint a településen tömegsírra is bukkantak, amelyben 280 férfi holttestét találták meg.

"Oroszország az ENSZ BT összehívását kérte az ukrán szélsőségesek Bucsában elkövetett arcátlan provokációjának tükrében" – közölte Dmitrij Polanszki, Oroszország ENSZ-nagykövetének első helyettese Telegram-oldalán.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a kijevi vezetés célja a provokációval a béketárgyalások elszabotálása. "A kijevi rezsim újabb bűncselekményének célja a béketárgyalások megszakítása és az erőszak elszabadítása" – írta a szóvivő Telegram-oldalán.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap arról számolt be, hogy a Nyugat újabb szankciós csomagot készül elfogadni a civilek meggyilkolása miatt, ugyanakkor sérelmezte, hogy szerinte mindez nem elegendő büntetés.

"Százakat gyilkoltak meg. Megkínoztak, kivégeztek civileket. Holttestek hevernek az utcákon. Térségeket aknáztak alá. Sőt, a halottakat is aláaknázták"

– mondta az ukrán államfő.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter az ARD közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy az Európai Uniónak meg kell vitatnia az orosz gázimport betiltását a bucsai atrocitások nyomán. "Válasz kell. Ilyen bűncselekmények nem maradhatnak válasz nélkül" - hangoztatta.

Vasárnap este az ukrán főügyész hivatala arról számolt, be, hogy az orosz csapatok által ostromlott Harkiv városában tüzérségi csapások következtében heten vesztették életüket és harmincnégyen sebesültek meg, köztük három gyerek. Megerősítette, hogy az ágyúzásban tíz lakóépület és egy trolibuszgarázs is megsemmisült.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója vasárnap este bejelentette, hogy az orosz űrkutatási hivatal nem fog többé együttműködni azokkal az államokkal, amelyek fegyvereket szállítanak a kijevi vezetésnek, illetve politikai értelemben támogatták azt.

"A Roszkoszmosz felfüggesztette a közös projekteket a nyugati országokkal erkölcsi, etikai okokból. Nem lesz - semmilyen - együttműködés olyan országokkal, amelyek fegyvereket szállítanak, kiképzőket biztosítanak és politikai támogatást nyújtanak a kijevi fasiszta juntának" - hangsúlyozta Rogozin Telegram-oldalán.

Beszélt arról is, hogy Egyesült Államok érdekelt a legénység részvételével zajló űrkutatási projektek folytatásában. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem tehet úgy, mintha az űrben minden rendben volna, míg Joe Biden amerikai elnök sértegeti az orosz államfőt, Washington pedig egyebek között hadfelszerelést küld Ukrajnába.

Címlapról ajánljuk
Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt
dízelár

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.

Kötelező drog- és alkoholtesztet vezettetne be Magyar Péter az Országgyűlésben – megszólal az elemző

Magyar Péter miniszterelnök arról beszélt a hét elején a parlamentben, hogy itt az ideje kötelező, de előre be nem jelentett drog- és alkoholtesztet bevezetni az Országgyűlésben. Az ülést a Fidesz-páholyból Nagy Attila Tibor politikai elemző is figyelemmel kísérte. Véleménye szerint az elképzelés kissé morbid és megdöbbentő, amely a helyszínről nézve egy hirtelen ötletnek tűnt.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Újabb válság a Közel-Keleten: itt a következő Hormuz?

Újabb válság a Közel-Keleten: itt a következő Hormuz?

Már hallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a Szaúd-Arábiában kialakult helyzetről volt szó. A hormuzi után a Báb el-Mandeb-szoros is a világgazdaság fókuszába került, miután a jemeni húszi lázadók ezt a kereskedelmi fojtópontot is feszültség alá helyezték. Vendégünk volt Csicsmann László, a Corvinus Egyetem professzora, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Adásunk második részében a friss építőipari adatokról volt szó: bár első ránézésre erős számokat látunk a régóta szenvedő szektorból, a mélyben továbbra is nagyon borús a helyzet. A témában Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke volt a vendégünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×