Infostart.hu
eur:
373.17
usd:
339.73
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
Az Orosz Föderáció Vizsgálati Bizottsága által 2021. július 20-án közreadott, videofelvételről készített képen a fürdőszoba Alekszej Szafonov orosz rendőr ezredesnek, a Sztavropoli terület közlekedési rendőrfőnökének villájában. Szafonov ezredest és hat társát vesztegetés gyanújával őrizetbe vették. A gyanú szerint összesen 19 millió rubel (kb. 78 millió forint) kenőpénzt vettek át.
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz Föderáció Vizsgálati Bizottsága

Ez történik most az orosz krőzusok lefoglalt külföldi vagyonával

Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban elmondta, mi történik az oligarchák ingóságaival, ingatlanjaival a jogszerű helyzet visszaállásáig. A gazdagok a háború után vaskos számlákat is kaphatnak majd.

Az adott nyugati államok vagyonkezelésébe kerültek azok az ingatlanok és ingóságok, amelyek orosz oligarchák tulajdonában vannak, de a háború miatti szankciós intézkedések miatt zároltak - mondta az InfoRádió által megkérdezett nemzetközi jogász.

Tóth Norbert szerint elhúzódó konfliktus esetén ezek akár végleg elveszhetnek, és az érintett országok értékesíthetik a villákat, yachtokat.

"Háborús időben azért az elő szokott fordulni, hogy meghatározott emberek, cégek vagyonát lefoglalják, kisajátítják. Ez a nemzetközi jog szerint

ellenintézkedésnek minősül,

az orosz jogsértésekre adott válasznak számít. Azáltal, hogy Oroszország az agresszió tilalmát megsértette, megtámadta Ukrajnát, a nemzetközi jog alapvető szabályait sértette meg, az »erga omnes«, vagyis a mindenkivel szemben fennálló kötelezettségeket" - fogalmazott Tóth Norbert.

Ezért fordulhat az elő, hogy olyan országok, amelyek ránézésre nem vesznek részt a hadműveletekben és semlegesnek minősülnek, ilyen intézkedésekkel élnek.

Ilyen például Svájc is.

"A sértett államok - a nemzetközi közösség egésze sértettnek minősül - jogosultak ezekre az ellenintézkedésekre, amelyek normál esetben maguk is jogsértők lennének, de mivel egy súlyosabb jogsértésre adott válasznak számítanak, nem minősülnek jogsértésnek, feltéve, hogy arányosak az eredeti jogsértéssel.

Az intézkedések viszont csak addig tarthatnak, amíg az orosz állam nem tér vissza a jogszerűség talajára"

- tisztázta.

Hogy ki mondja meg, mikor áll helyre a jogos rend, arról azt mondta, két dolog történhet:

"Csekély az esély, de ha Oroszország úgy döntene, hogy a 2014 előtti határok mögé visszavonul és abbahagyja a hadműveleteket, akkor a nemzetközi jog szerint ismét jogszerűen viselkedne. A másik lehetőség - és a szakértő szerint Oroszország erre játszhat -, hogy megpróbál egy nagy, nemzetközi rendezést elérni ebben a kérdésben, egy olyan békeszerződést, amelyben az orosz érdekek is szerepelnek. Az oroszok célja az lehet, hogy a 2014 utáni események egy részét megpróbálják utólag úgymond jogszerűvé tenni, így egy békeszerződéssel érhetnék el a szankciók megszüntetését" - fejtegette Tóth Norbert.

Amíg viszont valamelyik opció nem valósul meg, addig az államok egyéni belátásán múlik, hogy visszavonják-e a szankciókat vagy sem.

De mi van a lefoglalt ingóságokkal, ingatlanokkal?

"Ilyenkor az államok átmenetileg kisajátítják a szóban forgó vagyontárgyakat, de a fenntartásukhoz is hozzá kell, hogy járuljanak. Ha viszont a háborúból az ellenintézkedéseket tevő államoknak közvetlen káruk származik,

jogosulttá válnak arra is, hogy ezeket a vagyontárgyakat eladják,

ebből kompenzálva saját magukat; ám mivel az ellenintézkedések átmenetiek, eddig nem lehet elmenni" - tette világossá Tóth Norbert.

Még bonyolultabb a kérdés az olyan esetekben, amikor cégekről van szó. Külön kitért a Chelsea BL-címvédő futballklub és Roman Abranmovics orosz mágnás esetére.

"A Chelsea-nél vannak résztulajdonosok Roman Abramovics mellett, ők tudnak most igényt érvényesíteni a bíróság előtt, de ezt az igénytámasztást Roman Abramovics nem tudná érvényesíteni."

A lefoglalt ingatlanokat, ingóságokat is az állami tulajdont kezelő vagyonkezelők kezelik.

"De abban az esetben, ha Oroszország meggondolja magát vagy békerendezés történik, vissza kell szolgáltatni a vagyont az eredeti tulajdonosoknak. A fenntartást az államok elvégzik, és utólag kiszámlázhatják a tulajdonosoknak" - tette hozzá Tóth Norbert.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2,6 milliárd forinttal emeli a társasházi távfűtés korszerűsítését célzó pályázat keretösszegét. A döntésnek köszönhetően 257 olyan lakóközösség is támogatáshoz juthat, amelynek pályázata korábban megfelelt a szakmai elvárásoknak, de kimaradt a programból. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban azt mondta, hogy az érintett társasházakban a négyzetméter alapú fűtési költség felváltja az energiatakarékosabb, fogyasztás alapú díjakat.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

2027-től átlagosan 43–55 százalékkal csökkennek a vállalkozások áramhálózati díjai, a háztartások éves elosztói alapdíja viszont közel tízszeresére emelkedik. A kormány átvállalja a lakossági többletterheket, így a rezsicsökkentett áramár továbbra is 36 forint marad kilowattóránként, a kompenzáció forrása azonban egyelőre nem ismert. Megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről is, amely 7,5 százalékkal, bruttó 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra nő. A 2027-es költségvetéshez 246 módosító indítvány érkezett. A kormány 16 milliárd forintból 176 új mentőautót vásárol. Eközben Magyar Péter miniszterelnök segítségét kéri a fizetésképtelenség határára került Dunaújváros. A NAV-nál újabb hét vezetőt mentettek fel. Tizenkét év után először látogatott Budapestre lengyel külügyminiszter.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×