Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja szerint nem a svéd vagy az osztrák típusú semlegességi modellekről tárgyalnak, ugyanis Ukranának egy rá szabott modellre van szüksége, és csak jogilag szavatolt biztonsági garanciákkal együtt lehet erről szó. Valamint Ukrajna erős szövetséges bázisra vágyik, világosan meghatározott biztonsági garanciákkal (köztük a légtérzár lehetőségével - cikkünk itt olvasható.)

"Nekünk békés, szabad és független Ukrajnára van szükségünk, amely semleges - nem tagja katonai tömböknek, nem tagja a NATO-nak, olyan ország, amely a barátunk, amellyel közösen építjük a kapcsolatainkat és a jövőnket, és amely nem hídfőállása az országunk elleni katonai és gazdasági támadásnak" - mondta a Rosszija 24 hírtelevízió által bejátszott nyilatkozatában Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az ukrán féllel tárgyaló delegáció vezetője.

Megyinszkij szerint Moszkva célja "nemzedékekre szóló megállapodás" megkötése, amelynek alapját a mostani tárgyalások fektetik le.

Az orosz főtárgyaló arról beszélt, hogy az Ukrajna 1991-es szuverenitási nyilatkozatából eredő, jelenleg is hatályos semlegességének megőrzése mellett a két ország védelmi minisztériuma között egyeztetések folynak az ukrán hadsereg méretéről. Megyinszkij szerint

Ukrajna osztrák vagy svéd típusú demilitarizált államot akar, amelyben önálló hadserege és flottája lenne.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov (nyitóképünkön) megerősítette, hogy a demilitarizált állam osztrák vagy svéd típusú változatáról folynak a tárgyalások Kijevvel, amit lehetséges kompromisszumnak nevezett. A folytatódó orosz-ukrán eszmecserére hivatkozva azonban nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Azt hangoztatta, hogy az Ukrajna körül kialakult helyzetet a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásokon elérendő megállapodásokkal lehet javítani.

Megyinszkij beszámolója szerint egyébként az orosz fél számára kulcsfontosságú

• a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget és
• a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medence státusa, valamint
• az oroszajkú lakosság jogainak biztosítása és
• a "nácitlanítás".

Cáfolta Kijevnek azt az állítását, hogy ez utóbbi pont lekerült a tárgyalások napirendjéről. "Nem, ez nem egészen felel meg a valóságak. A nácitlanítás, valamint nácizmus, a neonácizmus dicsőítése és az ezeken alapuló szélsőségesség miatti büntetéseknek és a jogi fellépés szigorításának témája továbbra is fontos napirendi pont" - mondta Megyinszkij.

Arról is beszélt, hogy Oroszország céljai nem változtak meg sem a Moszkva által "különleges hadműveletként" emlegetett ukrajnai háborúban, sem a tárgyalóasztalnál.