Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Emmanuel Macron francia elnök videokonferencia keretében tartott megbeszélésen vesz részt Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel, Aleksandar Vucic szerb elnökkel és Angela Merkel német kancellárral a párizsi Elysée-palotában 2020. július 10-én. A szerb és a koszovói államfő 2020. július 12-én találkozik Brüsszelben hosszú idő után, ahol az Európai Unió által közvetített tárgyalást folytatnak a két ország kapcsolatának normalizálásáról.
Nyitókép: Christofe Ena

Emmanuel Macron elismerte, van, amit másként csinálna

Hivatalosan is elnökjelöltté vált az államfő, aki levelet intézett a franciákhoz.

Emmanuel Macron francia államfő hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul az elnöki tisztségért az áprilisi elnökválasztáson.

Az ukrajnai háború miatt Emmanuel Macron megvárta az utolsó pillanatot, hogy bejelentse, felhatalmazást kér a franciáktól a második ötéves mandátumra.

A "franciákhoz intézett levélben" - amelyet az AFP hírügynökség és a BFM hírtelevízió tett közzé - Emmanuel Macron következő mandátumára tervezett intézkedései is szerepelnek.

"Nincs függetlenség gazdasági erő nélkül. Többet kell majd dolgoznunk, és folytatnunk kell azon adók csökkentését, amelyek a munkát és a termelést terhelik" - fogalmazott az államfő, aki egyben módszerváltást is ígért.

"Nem minden sikerült. Vannak dolgok, amelyeket az Önöktől megszerzett tapasztalatokkal valószínűleg másképp csinálnék"

- ismerte el.

Hozzátette: "de a mandátumom alatt megkezdett átalakulásnak köszönhetően számos honfitársunk jobban él, és Franciaország függetlenebbé vált. A válságok, amelyek két éve tartanak, bebizonyították, hogy ezt az utat kell folytatni".

A koronavírus-járványra adott kormányzati válaszok ismertetését követően az elnök úgy vélte, hogy "az iskoláknak és a tanároknak prioritást kell élvezniük, szabadabbak, megbecsültebbek és jobban fizetettek lesznek".

Célul tűzte ki Emmanuel Macron a francia társadalmi modell megtartását és fejlesztését is.

Az államfő "folytatni kívánja a beruházásokat az innováció és a kutatások terén annak érdekében, hogy Franciaország olyan ágazatok élére kerüljön, mint a nukleáris és megújuló energiák, a mezőgazdaság, a digitális technológia vagy az űrkutatás".

A köztársasági elnök célja, hogy Franciaország "nagy ökológiai nemzetté váljon, amely elsőként lép ki a gáz-, az olaj- és a szénfüggőségből".

Emmanuel Macron levelében elutasította a nemzeti "befelé fordulást és a nosztalgia kultúráját" azért, hogy "a gyerekeink Franciaországát építsük ahelyett, hogy gyerekkorunk Franciaországát dédelgetnénk".

"Azért vagyok jelölt, hogy Önökkel együtt kitaláljam a francia és európai választ a század kihívásaival szemben" - írta a köztársasági elnök, aki az ukrajnai háborúra utalva azzal zárta a levelét, hogy "természetesen a helyzet miatt a kampány nem olyan lesz, mint amilyennek szerette volna".

Ha most tartanák az elnökválasztás első fordulóját, Emmanuel Macron a szavazatok 27-28 százalékával végezne az élen. Az ukrajnai háború kezdete óta a jelenlegi államfő támogatottsága 2 százalékponttal emelkedett, míg a többi jelölté csökkent. Őt követi Marine Le Pen, a szuverenista Nemzeti Tömörülés jelöltje, aki 16 százalékot érne el. Harmadik helyen Eric Zemmour jobboldali publicista áll 13-14 százalékkal, míg Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje a negyedik helyre csúszott vissza 11-12 százalékkal. Emmanuel Macron valamennyi kihívóját legyőzné a második fordulóban a felmérések szerint.

Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×