eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Emmanuel Macron francia elnök videokonferencia keretében tartott megbeszélésen vesz részt Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel, Aleksandar Vucic szerb elnökkel és Angela Merkel német kancellárral a párizsi Elysée-palotában 2020. július 10-én. A szerb és a koszovói államfő 2020. július 12-én találkozik Brüsszelben hosszú idő után, ahol az Európai Unió által közvetített tárgyalást folytatnak a két ország kapcsolatának normalizálásáról.
Nyitókép: Christofe Ena

Emmanuel Macron elismerte, van, amit másként csinálna

Hivatalosan is elnökjelöltté vált az államfő, aki levelet intézett a franciákhoz.

Emmanuel Macron francia államfő hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul az elnöki tisztségért az áprilisi elnökválasztáson.

Az ukrajnai háború miatt Emmanuel Macron megvárta az utolsó pillanatot, hogy bejelentse, felhatalmazást kér a franciáktól a második ötéves mandátumra.

A "franciákhoz intézett levélben" - amelyet az AFP hírügynökség és a BFM hírtelevízió tett közzé - Emmanuel Macron következő mandátumára tervezett intézkedései is szerepelnek.

"Nincs függetlenség gazdasági erő nélkül. Többet kell majd dolgoznunk, és folytatnunk kell azon adók csökkentését, amelyek a munkát és a termelést terhelik" - fogalmazott az államfő, aki egyben módszerváltást is ígért.

"Nem minden sikerült. Vannak dolgok, amelyeket az Önöktől megszerzett tapasztalatokkal valószínűleg másképp csinálnék"

- ismerte el.

Hozzátette: "de a mandátumom alatt megkezdett átalakulásnak köszönhetően számos honfitársunk jobban él, és Franciaország függetlenebbé vált. A válságok, amelyek két éve tartanak, bebizonyították, hogy ezt az utat kell folytatni".

A koronavírus-járványra adott kormányzati válaszok ismertetését követően az elnök úgy vélte, hogy "az iskoláknak és a tanároknak prioritást kell élvezniük, szabadabbak, megbecsültebbek és jobban fizetettek lesznek".

Célul tűzte ki Emmanuel Macron a francia társadalmi modell megtartását és fejlesztését is.

Az államfő "folytatni kívánja a beruházásokat az innováció és a kutatások terén annak érdekében, hogy Franciaország olyan ágazatok élére kerüljön, mint a nukleáris és megújuló energiák, a mezőgazdaság, a digitális technológia vagy az űrkutatás".

A köztársasági elnök célja, hogy Franciaország "nagy ökológiai nemzetté váljon, amely elsőként lép ki a gáz-, az olaj- és a szénfüggőségből".

Emmanuel Macron levelében elutasította a nemzeti "befelé fordulást és a nosztalgia kultúráját" azért, hogy "a gyerekeink Franciaországát építsük ahelyett, hogy gyerekkorunk Franciaországát dédelgetnénk".

"Azért vagyok jelölt, hogy Önökkel együtt kitaláljam a francia és európai választ a század kihívásaival szemben" - írta a köztársasági elnök, aki az ukrajnai háborúra utalva azzal zárta a levelét, hogy "természetesen a helyzet miatt a kampány nem olyan lesz, mint amilyennek szerette volna".

Ha most tartanák az elnökválasztás első fordulóját, Emmanuel Macron a szavazatok 27-28 százalékával végezne az élen. Az ukrajnai háború kezdete óta a jelenlegi államfő támogatottsága 2 százalékponttal emelkedett, míg a többi jelölté csökkent. Őt követi Marine Le Pen, a szuverenista Nemzeti Tömörülés jelöltje, aki 16 százalékot érne el. Harmadik helyen Eric Zemmour jobboldali publicista áll 13-14 százalékkal, míg Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje a negyedik helyre csúszott vissza 11-12 százalékkal. Emmanuel Macron valamennyi kihívóját legyőzné a második fordulóban a felmérések szerint.

Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×