Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Emmanuel Macron francia elnök érkezik a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 csúcstalálkozójára Newquay repülőterén 2021. június 11-én, a csúcstalálkozó nyitónapján.
Nyitókép: MTI/EPA/Jon Rowley

Úgy látszik, a nép is "bezavar" a francia elnökválasztásba

Alulról jött kezdeményezésként az interneten szavaznak a legmegfelelőbb baloldali államfőjelöltről. A politikának nem tetszik ez.

Franciaországban úgynevezett "népi előválasztás" kezdődött csütörtökön az interneten a legalkalmasabb baloldali elnökjelölt kiválasztására. Az állampolgári kezdeményezésre létrejött internetes szavazásra 467 ezer választópolgár iratkozott fel, de maguk az elnökjelöltek nem támogatják a kezdeményezést.

A feliratkozók hét baloldali jelöltről szavaznak, köztük Christiane Taubira volt szocialista igazságügyi miniszterről, aki a közelmúltban jelentette be, hogy elindul az áprilisi elnökválasztáson. Ő számít az állampolgári konzultáció legnagyobb esélyesének.

Három legfőbb baloldali riválisa, a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon, Párizs szocialista főpolgármestere, Anne Hidalgo és a Zöldek jelöltje, Yannick Jadot hiába kérte a szervezőket, hogy róluk ne szavazzanak a feliratkozók, az ő nevük is szerepel a listán.

Mindhárman jelezték, hogy az eredményt nem fogják elismerni.

A vasárnapig tartó internetes szavazáson a négy legismertebb baloldali jelöltön kívül a nagyközönség számára teljesen ismeretlen, a civil társadalomból érkezett baloldali állampolgárok nevei is szerepelnek.

A szervezők szerint a folyamattal szeretnék ráirányítani arra a jelöltre a figyelmet, aki "képes összefogni a baloldalt".

A felmérések szerint bár a baloldali jelöltek együttesen akár a szavazatok egyharmadát is megszerezhetik, külön-külön egyiküknek sincs esélye l0 százaléknál nagyobb támogatottságot elérni, és eséllyel indulni Emmanuel Macron államfővel és a jobboldali jelöltekkel szemben.

Valamennyi közvélemény-kutatás szerint ha most tartanák az elnökválasztást, továbbra is Emmanuel Macron végezne az élen

az első fordulóban 23 és 25 százalék közötti támogatottsággal, s nagy fölénnyel jutna be a második fordulóba. A jobboldali jelöltek között viszont szoros küzdelem folyik a második helyért. Marine Le Pennek, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltjének és Valérie Pécresse-nek, a jobbközép Köztársaságiak pártja jelöltjének 16-17 százalékos eredményt jeleznek a felmérések, míg Éric Zemmour publicista jelenleg a negyedik helyen áll 13-14 százalékos támogatottsággal.

Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×