eur:
411.8
usd:
396.94
bux:
0
2025. január 21. kedd Ágnes
Emmanuel Macron francia elnök bemutatja a féléves EU-elnökség programját az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2022. január 19-én. Január 1-jétől Franciaország tölti be fél évig az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Az Európai Parlamentben árult el új részleteket Emmanuel Macron uniós elképzeléseiről

Az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Franciaország elnöke a plenáris ülésen kért szót.

Az Európai Unióban "párbeszédet kell folytatnunk a jogállamiság védelme érdekében, mivel az közös történelmünk gyümölcse, és meg kell győzni azokat, akik eltávolodtak tőle" - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szerdán Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén.

Az államfő az EU Tanácsának féléves soros elnökségét ellátó Franciaország terveit bemutatva hangsúlyozta: "nem gyökeresedhet meg az a nézet Európában, hogy a jogállamiság Brüsszel találmánya".

"A jogállamiság elleni támadás mögött ideológiai harc áll, amelyet különböző tekintélyelvű hatalmak támogatnak. Amennyiben a jogállamiságnak vége, az önkény veszi át az uralmat" - tette hozzá.

Macron azt hangoztatta, hogy új küzdelmet kell indítani az európai értékek megszilárdítására. Mint mondta, szorgalmazni fogja, hogy

az abortuszhoz való jog és a környezet védelme bekerüljön az EU Alapjogi Chartájába.

A francia elnök jelezte, hogy Lengyelországot februárban hallgatják meg az uniós tagországok miniszteri tanácsában a jogállamiságot érintő 7-es cikk szerinti eljárással kapcsolatban, Magyarországot pedig márciusban.

Erősítenék a külső határok védelmét

A biztonságpolitika és a migráció kérdésére térve Macron elmondta: a soros francia elnökség folytatni fogja a schengeni térség reformját "a külső határaink védelme" és a "kormányközi gyorsreagálású erők" kialakítása céljából. Szerinte a migránsokkal szolidárisan kell fellépni, és a közös befogadást kell ösztönözni.

Azt is hangsúlyozta, hogy az EU-nak új szövetséget kell kialakítania az afrikai országokkal a migráció kezelésének érdekében. Ezzel kapcsolatban Franciaország csúcstalálkozót szervez a jövő hónapban. Felhívta a figyelmet egy új stabilitási és biztonsági megállapodás kidolgozásának fontosságára a NATO-val, Oroszországgal szemben, de egyúttal "őszinte és szükséges" párbeszédre szólított fel Moszkvával.

"Kontinensünk biztonságának oszthatatlannak kell lennie. Az európaiaknak meg kell határozniuk a saját biztonsági normáikat, és biztosítani ezek tiszteletben tartását" - emelte ki. A nyugat-balkáni bővítéssel összefüggésben hangsúlyozta: "világosabb perspektívát kell nyújtani a szóban forgó országoknak, az EU nem fordíthat hátat nekik".

Atomenergia, ideológia, határvédelem

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője a parlamenti vitában rámutatott: "ideje felhagyni a kettős mérce alkalmazásával és a politikai zsarolással: ezek tiszteletlenek, tisztességtelenek, jogellenesek, és súlyosan rombolják az európai értékeket". Mint mondta, "nem kell és nem szabad mindenből politikai, pláne nem ideológiai kérdést csinálni".

"Az alapvető európai értékekkel ellentétes a liberális demokrácia jelszava alatti ideológiai kizárólagosság"

- hangsúlyozta.

A környezetvédelemmel kapcsolatban elmondta: nem ideológiai, hanem technológiai kérdés, hogy milyen energiaellátási forma zöld és fenntartható. Az atomenergia nélkül képtelenség az ambiciózus klímavédelmi célkitűzések elérése - tette hozzá.

Deutsch Tamás felhívta a figyelmet: "A külső határokat meg kell védeni, nem kell mindenkit beengedni. Semmiképpen ne helyezzenek nyomást másokra, hogy azok elkövessék ugyanazon hibákat: az illegális migránsok beengedését."

Pegasus, demokrácia

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője felszólalásában egyebek között arra kérte Macront, hogy a francia elnökség alatt lépjenek fel a demokratikus visszaélések ellen, és foglalkozzanak a Pegasus-kémbotránnyal. "Ugyanis ha a kormányok titkosszolgálati fegyvereket használhatnak a politikai ellenfelek ellen, akkor megszűnik a demokrácia" - hívta fel a figyelmet. Úgy vélte: "A Pegasus lehallgatási botrány felér egy európai Watergate-üggyel, uniós tagállamok kormányai, köztük az Orbán-kormány a saját állampolgárai, civilek, újságírók és ellenzéki politikusok ellen vetette be a Pegasust, amivel egyetlen céljuk volt, a megfélemlítés".

Címlapról ajánljuk
Máris számos elnöki rendeletet adott ki Donald Trump, radikális változtatásokat hozva - összefoglaló

Máris számos elnöki rendeletet adott ki Donald Trump, radikális változtatásokat hozva - összefoglaló

A hivatalába január 20-án beiktatott 47. amerikai elnök kilépteti országát a WHO-ból és a párizsi klímaegyezményből, véget vet a "gender ideológiának" és csupán két biológiai nem létezését ismeri el, szabadon engedi a Capitolium ostroma miatt elítélteket, illetve volt kormánytisztviselőket kíván felelősségre vonni választási beavatkozások miatt. Visszavonja az előző adminisztráció közel 80 intézkedését is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.21. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Donald Trump: Amerika aranykora most kezdődik - Beiktatták az új amerikai elnököt

Donald Trump: Amerika aranykora most kezdődik - Beiktatták az új amerikai elnököt

Beiktatták Donald Trumpot az Egyesült Államok 47. elnökévé, a republikánus zászlóvivő ma hivatalosan is megkezdi második ciklusát, és visszatér a Fehér Házba. Az amerikai fővárosban uralkodó fagyos időjárás miatt az ünnepi eskütételt kivételes módon nem a Capitolium lépcsősorán, hanem a szövetségi törvényhozás kupolacsarnokában rendezték. Miközben Joe Biden utolsó elnöki cselekedeteként kegyelmet adott családtagjainak, republikánus utódja szintén számos lépést bejelentett beiktatási beszédében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×