Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen, mivel álláspontja szerint "komoly aggályok" merültek fel a lengyel alkotmánybíróság júniusi és októberi döntései miatt – közölte a brüsszeli testület.

A lengyel alkotmánybíróság június 16-án kimondott döntésében alkotmányellenesnek minősítette az Európai Unió Bírósága által ideiglenesen elrendelt intézkedéseket a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás miatt. Október 7-én a taláros testület azt a döntést hozta, hogy uniós szerződések egyes rendelkezései nincsenek összhangban a lengyel alkotmánnyal.

Az Európai Bizottság szerint a lengyel alkotmánybíróság e határozatai

"sértik az autonómia, az elsőbbség, a hatékonyság és az uniós jog egységes alkalmazásának általános elvét, valamint az uniós bíróság ítéleteinek kötelező erejét."

A testület továbbá úgy véli, hogy az alkotmánybíróság döntései sértik az uniós jogot a hatékony bírói jogvédelemhez.

Az Európai Unió végrehajtó intézményének ezen kívül komoly kétségei vannak a lengyel alkotmánybíróság függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban, mivel szerinte több bíró kinevezése az alkotmányossági felülvizsgálati rendszer alapvető szabályainak megsértésével történt. Így "a testület működése már nem felel meg az uniós szerződésekben megfogalmazott követelményeknek. Ugyancsak szabálytalanság és hiányosságok jellemzik az alkotmánybíróság elnökének és alelnökének kinevezését is" – tette hozzá a Bizottság.

Varsónak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság állásfoglalására.

Morawiecki nem ért egyet

Az Európai Bizottság helytelenül értelmezi az uniós tagállamok és az Európai Unió (EU) szervei közötti hatásköri megosztást - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Az EB "helytelenül értelmezi az uniós alapszerződés 5-ös cikkelyében foglalt elvet az átruházott hatáskörökről" - kommentálta a döntést Morawiecki, válaszolva a sajtóértekezletén feltett újságírói kérdésre. Mint hozzátette, az ilyen értelmezés "természetesen problémát okoz", mégpedig magára az EB-re vonatkozóan is.

Egyre több uniós tagállam észreveszi, hogy "a hatásköröket valahogyan el kell határolni egymástól" - állapította meg Morawiecki, aláhúzva: meg kell különböztetni azt, amiről az EU dönthet, attól, ami a lengyel államra tartozik.

Nehezményezte, hogy "tovább mélyül Brüsszel bürokratikus centralizmusa",

és ennek a folyamatnak Morawiecki szerint "valamilyen módon gátat kell vetni".

Annak kapcsán, hogy az EB szerdán kétségbe vonta a lengyel alkotmánybíróság függetlenségét, a kormányfő hangsúlyozta: "igazán mélységesen nem ért egyet" ezzel az állítással. A varsói taláros testület teljesíti a függetlenség és a pártatlanság minden követelményét, és arról gondoskodik, hogy az alaptörvény valóságosan Lengyelország legfőbb törvénye legyen - húzta alá.

Kiemelte azt is, hogy az érvelés folytonossága áll fenn a lengyel alkotmánybíróság által különféle kormányok idején, konkrétan 2005-ben, 2010-ben, 2011-ben, valamint idén hozott, a lengyel és az uniós jog viszonyáról szóló ítéleteinél.

A lengyel alkotmány és az ország szuverenitása elleni támadásnak nevezte az EB döntését a Szolidáris Lengyelország nevű kisebb kormánykoalíciós pártot képviselő Stanislaw Kaleta igazságügyi miniszterhelyettes. "Olyan művelet van folyamatban, mely során az alkotmánybíróságokat alárendelik az EU-nak" - írta Kaleta a Twitter közösségi honlapján.