Infostart.hu
eur:
366.09
usd:
321.46
bux:
151939.06
2026. szeptember 24. csütörtök Gellért, Mercédesz
Joe Biden amerikai elnök (k), Scott Morrison ausztrál miniszterelnök (b) és brit hivatali partnere, Boris Johnson (j) videokonferencia keretében tart sajtótájékoztatót a washingtoni Fehér Házban 2021. szeptember 15-én. A sajtóértekezleten bejelentették, hogy háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoztak létre. A három ország angol nevének rövidítésből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezés elsődleges céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal, az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Sipa USA pool/Oliver Contreras

Szakértő a Biden-Putyin találkozó után: Washington már Pekingre figyel, maga mellé állítaná Moszkvát

Ugrósdy Márton (Külügyi és Külgazdasági Intézet) szerint ez már az Egyesült Államok Északi Áramlat-2-vel kapcsolatos politikáján is látszik, miközben az Ukrajna-problémát a háta közepére sem kívánja.

Több mint kétórás online csúcstalálkozót tartott Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök kedden. A legfontosabb téma egy esetleges az ukrán-orosz katonai konfliktus elkerülése volt.

"Alapvetően mindkét fél az eddig ismert álláspontján erősítette meg" - értékelt az InfoRádióban Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója. "Az amerikaiak továbbra is támogatják Ukrajnát, és ha kell, akkor szankciókat is fognak hozni, hogy Oroszországot megbüntessék, ha olyat tesz, amit nem kéne.

Orosz oldalról pedig az hangzott el, hogy nem fogják elfogadni, ha a NATO Ukrajnába támadófegyvereket telepít,

az ugyanis már elég közel van Oroszországhoz, illetve intézményi garanciákat várnak arra, hogy a NATO keleti bővítése nem folytatódik. A frontvonalak változatlanok tehát ezen a téren."

Arról szerinte viszonylag keveset tudni, hogy milyen szankciókat helyezett kilátásba egyik vagy másik fél, ha a kérései nem teljesülnének. Amit viszont a szakértő érdekesnek lát, hogy a találkozó után néhány órával hogyan "ment át" az amerikai katonai finanszírozási törvény a Kongresszusban, illetve hogyan vette ko Joe Biden adminisztrációja az Északi Áramlat-2 gázvezetékkel kapcsolatos szankciókat a képviselők tiltakozása ellenére.

"Ebből látszik, hogy amerikai oldalon a szavak és a tettek között van különbség" - jegyezte meg Ugrósdy Márton.

Hogy valós veszélynek látja-e, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, amint arról amerikai lapok írnak, arról úgy vélekedett, két érdekességre érdemes figyelni.

  1. Hivatalosan senki nem mondja, csak sejtik, hogy már most is vannak amerikai egységek Ukrajnában.
  2. "Hit kérdése", hogy a nemzetközi közösség elhiszi-e, hogy egy katonai invázió a hagyományos módon zajlik Ukrajnában.

"Oroszországnak valójában nincs szüksége arra, hogy Ukrajnát elfoglalja stratégiai céljai elérésére" - mondta Ugrósdy Márton, hozzátéve, eközben

az Egyesült Államok "a háta közepére sem kívánja ezt az egész Ukrajna-problémát", sokkal inkább Kína az, ami a figyelem fókuszában van, Oroszországot próbálja Washington a maga oldalára állítani,

ami az Északi Áramlat-2-vel kapcsolatos hozzáálláson is látszik. "El kell bábozni, hogy komolyak az ellentétek, de majd valahogy megegyeznek."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hack Péter az Arénában: nyilvánvalóan lesz rivalizálás a vagyonvédelmi hivatal és az ügyészség között

Hack Péter az Arénában: nyilvánvalóan lesz rivalizálás a vagyonvédelmi hivatal és az ügyészség között

Komoly kockázat, ha nem tisztázzák időben a két hivatal hatásköreit – hívta fel a figyelmet Hack Péter jogtudós, az ELTE emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve: kérdés, ki hoz majd döntést, ha vita lesz a szervezetek között. Úgy véli: nagyon jó, hogy nem a kormány mondja meg, ki lesz a jelölt a legfőbb ügyészi pozícióra, de a jelenlegi vitát az ügyészség válsága miatt mielőbb le kell zárni, és az államfőnek olyan személyt vagy akár többet is kell jelölnie, akit a szakma és a parlament is elfogad.

Merre menekülnek az oroszok a háború elől? – Trendek a szakértőtől

Nyolcszor annyian terveznek kivándorolni most, mint májusban egy orosz civil szervezet adatai szerint – írja a Migrációkutató Intézet friss elemzésében. Dócza Edith Krisztina, az intézet vezető elemzője az InfoRádióban azt mondta: néhány szomszédos ország szigorított, de megjelentek új országok is a menekülő oroszok célállomásai között.
inforadio
ARÉNA
2026.09.24. csütörtök, 18:00
Tóth Gábor
a Magyar Kórházszövetség elnöke
Harmincéves mélypont közelében Budapest: megváltoztak a költözési szokások

Harmincéves mélypont közelében Budapest: megváltoztak a költözési szokások

2025-ben az előző évinél kevesebb ember költözött Budapesten belül másik kerületbe, mintegy 29 ezren változtattak állandó lakóhelyet a fővároson belül – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az elmúlt három évtizedben csak egyszer – 2023-ban – volt a mostaninál kisebb a Budapesten belüli költözés, vagyis érezhetően egyre kevésbé mobilis a népesség a fővároson belül, ami részben annak eredménye, hogy nőtt az agglomeráció vonzereje a lakásvásárlók körében – írja az OTP Ingatlanpont.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×