Infostart.hu
eur:
363.61
usd:
324.45
bux:
143813.16
2026. október 15. csütörtök Teréz
Joe Biden amerikai elnök (k), Scott Morrison ausztrál miniszterelnök (b) és brit hivatali partnere, Boris Johnson (j) videokonferencia keretében tart sajtótájékoztatót a washingtoni Fehér Házban 2021. szeptember 15-én. A sajtóértekezleten bejelentették, hogy háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoztak létre. A három ország angol nevének rövidítésből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezés elsődleges céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal, az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Sipa USA pool/Oliver Contreras

Szakértő a Biden-Putyin találkozó után: Washington már Pekingre figyel, maga mellé állítaná Moszkvát

Ugrósdy Márton (Külügyi és Külgazdasági Intézet) szerint ez már az Egyesült Államok Északi Áramlat-2-vel kapcsolatos politikáján is látszik, miközben az Ukrajna-problémát a háta közepére sem kívánja.

Több mint kétórás online csúcstalálkozót tartott Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök kedden. A legfontosabb téma egy esetleges az ukrán-orosz katonai konfliktus elkerülése volt.

"Alapvetően mindkét fél az eddig ismert álláspontján erősítette meg" - értékelt az InfoRádióban Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója. "Az amerikaiak továbbra is támogatják Ukrajnát, és ha kell, akkor szankciókat is fognak hozni, hogy Oroszországot megbüntessék, ha olyat tesz, amit nem kéne.

Orosz oldalról pedig az hangzott el, hogy nem fogják elfogadni, ha a NATO Ukrajnába támadófegyvereket telepít,

az ugyanis már elég közel van Oroszországhoz, illetve intézményi garanciákat várnak arra, hogy a NATO keleti bővítése nem folytatódik. A frontvonalak változatlanok tehát ezen a téren."

Arról szerinte viszonylag keveset tudni, hogy milyen szankciókat helyezett kilátásba egyik vagy másik fél, ha a kérései nem teljesülnének. Amit viszont a szakértő érdekesnek lát, hogy a találkozó után néhány órával hogyan "ment át" az amerikai katonai finanszírozási törvény a Kongresszusban, illetve hogyan vette ko Joe Biden adminisztrációja az Északi Áramlat-2 gázvezetékkel kapcsolatos szankciókat a képviselők tiltakozása ellenére.

"Ebből látszik, hogy amerikai oldalon a szavak és a tettek között van különbség" - jegyezte meg Ugrósdy Márton.

Hogy valós veszélynek látja-e, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, amint arról amerikai lapok írnak, arról úgy vélekedett, két érdekességre érdemes figyelni.

  1. Hivatalosan senki nem mondja, csak sejtik, hogy már most is vannak amerikai egységek Ukrajnában.
  2. "Hit kérdése", hogy a nemzetközi közösség elhiszi-e, hogy egy katonai invázió a hagyományos módon zajlik Ukrajnában.

"Oroszországnak valójában nincs szüksége arra, hogy Ukrajnát elfoglalja stratégiai céljai elérésére" - mondta Ugrósdy Márton, hozzátéve, eközben

az Egyesült Államok "a háta közepére sem kívánja ezt az egész Ukrajna-problémát", sokkal inkább Kína az, ami a figyelem fókuszában van, Oroszországot próbálja Washington a maga oldalára állítani,

ami az Északi Áramlat-2-vel kapcsolatos hozzáálláson is látszik. "El kell bábozni, hogy komolyak az ellentétek, de majd valahogy megegyeznek."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Volodimir Zelenszkij: elárulva érzem magam

Volodimir Zelenszkij: elárulva érzem magam

„Elárulva érzem magam” – mondta Donald Trumpról az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij azután bírálta Washingtont, hogy az ukrán hadsereg számára korlátozták a műholdas internethez való hozzáférést. Az amerikai elnök szerint az orosz finomítók elleni ukrán támadások megdrágították a dízelt.

Határozott üzenettel érkezett Magyar Péter az uniós csúcsra

Fontos európai csúcs kezdődik Magyarország szempontjából, egyik ilyen téma a migrációs megbeszélés, a másik pedig a következő hétéves uniós költségvetési keret tárgyalása lesz, ugyanis sok-sok milliárd euróról lesz szó - közölte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Rángatják az OTP-t, nagy mínuszból jött vissza

Rángatják az OTP-t, nagy mínuszból jött vissza

Durva eladási hullám söpört végig az ázsiai tőzsdéken az amerikai inflációs adat után, a dél-koreai részvénypiac közel 8 százalékot zuhant, ütötték a chipgyártók papírjait. A rossz hangulat némileg átragadt az európai tőzsdékre is, de itt csak mérsékeltek az esések. A magyar tőzsdén az OTP-ben van a legnagyobb izgalom, a csütörtök nap eleji újabb mínuszok után visszahúzták a bankrészvényt. A kamatemelési félelmek és a közel-keleti feszültség mellett ma újabb fontos amerikai makroadatokra figyelnek a befektetők. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×