Infostart.hu
eur:
388.11
usd:
334.72
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Joe Biden amerikai elnök (k), Scott Morrison ausztrál miniszterelnök (b) és brit hivatali partnere, Boris Johnson (j) videokonferencia keretében tart sajtótájékoztatót a washingtoni Fehér Házban 2021. szeptember 15-én. A sajtóértekezleten bejelentették, hogy háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoztak létre. A három ország angol nevének rövidítésből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezés elsődleges céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal, az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Sipa USA pool/Oliver Contreras

Szakértő a Biden-Putyin találkozó után: Washington már Pekingre figyel, maga mellé állítaná Moszkvát

Ugrósdy Márton (Külügyi és Külgazdasági Intézet) szerint ez már az Egyesült Államok Északi Áramlat-2-vel kapcsolatos politikáján is látszik, miközben az Ukrajna-problémát a háta közepére sem kívánja.

Több mint kétórás online csúcstalálkozót tartott Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök kedden. A legfontosabb téma egy esetleges az ukrán-orosz katonai konfliktus elkerülése volt.

"Alapvetően mindkét fél az eddig ismert álláspontján erősítette meg" - értékelt az InfoRádióban Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója. "Az amerikaiak továbbra is támogatják Ukrajnát, és ha kell, akkor szankciókat is fognak hozni, hogy Oroszországot megbüntessék, ha olyat tesz, amit nem kéne.

Orosz oldalról pedig az hangzott el, hogy nem fogják elfogadni, ha a NATO Ukrajnába támadófegyvereket telepít,

az ugyanis már elég közel van Oroszországhoz, illetve intézményi garanciákat várnak arra, hogy a NATO keleti bővítése nem folytatódik. A frontvonalak változatlanok tehát ezen a téren."

Arról szerinte viszonylag keveset tudni, hogy milyen szankciókat helyezett kilátásba egyik vagy másik fél, ha a kérései nem teljesülnének. Amit viszont a szakértő érdekesnek lát, hogy a találkozó után néhány órával hogyan "ment át" az amerikai katonai finanszírozási törvény a Kongresszusban, illetve hogyan vette ko Joe Biden adminisztrációja az Északi Áramlat-2 gázvezetékkel kapcsolatos szankciókat a képviselők tiltakozása ellenére.

"Ebből látszik, hogy amerikai oldalon a szavak és a tettek között van különbség" - jegyezte meg Ugrósdy Márton.

Hogy valós veszélynek látja-e, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, amint arról amerikai lapok írnak, arról úgy vélekedett, két érdekességre érdemes figyelni.

  1. Hivatalosan senki nem mondja, csak sejtik, hogy már most is vannak amerikai egységek Ukrajnában.
  2. "Hit kérdése", hogy a nemzetközi közösség elhiszi-e, hogy egy katonai invázió a hagyományos módon zajlik Ukrajnában.

"Oroszországnak valójában nincs szüksége arra, hogy Ukrajnát elfoglalja stratégiai céljai elérésére" - mondta Ugrósdy Márton, hozzátéve, eközben

az Egyesült Államok "a háta közepére sem kívánja ezt az egész Ukrajna-problémát", sokkal inkább Kína az, ami a figyelem fókuszában van, Oroszországot próbálja Washington a maga oldalára állítani,

ami az Északi Áramlat-2-vel kapcsolatos hozzáálláson is látszik. "El kell bábozni, hogy komolyak az ellentétek, de majd valahogy megegyeznek."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×