eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Florin Citu román miniszterelnök-jelölt a választások nyomán megalakult új, jobbközép koalíciós kormányról tartandó szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2020. december 23-án.
Nyitókép: MTI/Baranyi Ildikó

Nem jutottak közelebb a román kormányválság megoldásához

Előzetes koalíciós megállapodás nélkül kezdődtek meg a kormányalakítási egyeztetések a román elnöki hivatalban, ahol Klaus Iohannis államfő külön-külön fogadta a parlamenti pártok küldöttségeit, miután a múlt héten a parlament megbuktatta a Florin Citu liberális miniszterelnök vezette jobbközép koalíciós kormányt.

Az elnök a múlt héten arra hivatkozva halasztotta el csaknem egy héttel az alkotmány által előírt konzultációk megkezdését, hogy nézete szerint az egymást támadó pártoknak időre van szükségük ahhoz, hogy túltegyék magukat a személyes sérelmeken, tárgyalóasztalhoz üljenek és felelős döntést hozva megegyezzenek egy új kormány összetételéről. Az elmúlt napokban azonban semmilyen formális találkozó nem volt a parlamenti pártok között, így minden küldöttség csak a saját álláspontját hangoztatva járult az elnöki palotába anélkül, hogy megnevezett volna egy működőképes kormánytöbbséget.

Iohannis elsőként a volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) küldöttségét fogadta. A párt élére két hete megválasztott Florin Citu a találkozó után elmondta: nem tettek javaslatot a kormányfő-jelölt személyére, mivel a bizalmatlansági szavazáson bebizonyosodott, hogy a PNL körül nincs kormánytöbbség. Szerinte a kormánybuktató erők - a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD), a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a jobbközép kormányból kilépett Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) - bebizonyították, hogy többséggel rendelkeznek, így az "új koalíció" felelőssége, hogy kormányt adjon az országnak. Citu megerősítette: a liberálisok nem fognak az USR-vel kormányozni, miután volt koalíciós partnerük megszavazta a bizalmatlansági indítványt.

A PSD sem javasolt miniszterelnököt. A párt úgy értékelte: a parlament jelenlegi összetétele és az elmúlt hónapok politikai válsága kizárja egy stabil kormányzást támogató parlamenti többség kialakítását, ezért előrehozott választásokat szorgalmaz. Marcel Ciolacu pártelnök Iohannist tette felelőssé a kialakult válságért.

A PSD szerint 2022. márciusában lehetne választásokat rendezni, addig pedig válságkezelő szakértői kormányt kellene beiktatni.

Az USR a párt élére frissen megválasztott Dacian Ciolos számára kért kormányalakítási megbízást az államfőtől, miután a liberálisok nem javasoltak miniszterelnököt. Ciolos szerint a - Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is magában foglaló - tavaly decemberben alakult jobbközép koalíciót kell helyreállítani, olyan miniszterelnökkel (nem Cituval), aki élvezi a teljes koalíció bizalmát. Az USR egy általa szorgalmazott "reformmenetrendet" is vitt az elnöki hivatalba korábbi - koalícióban feszültséget keltő - követeléseivel, egyebek között az RMDSZ által elutasított kétfordulós polgármesterválasztás bevezetésével.

A konzultáció-sorozat során hétfő délután az RMDSZ, az AUR és a (nem magyar) kisebbségi képviselők frakciójának küldöttségét fogadja az államfő.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×