eur:
411.25
usd:
392.68
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottságnak az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának, az Ecofinnek a kétnapos nem hivatalos ülésére érkezik a szlovéniai Brdo pri Kranjuban 2021. szeptember 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Igor Kupljenik

Nem feltételek nélkül történik majd a brüsszeli pénzek felszabadítása

Valdis Dombrovskis bizottsági elnökhelyettes és Paolo Gentiloni pénzügyi biztos együtt tesznek jelentést szerdán az Európai Parlament plenárisa előtt a lengyel és a magyar nemzeti tervek közeli lehetséges elfogadásáról és a közösségi pénzek első részének az idei folyósításáról.

Hamar bejárta a nemzetközi sajtót a hír, hogy nagy valószínűséggel Magyarország és Lengyelország is hozzájuthat még idén a járvány okozta gazdasági károk kompenzálására válaszul született 750 milliárd eurós EU helyreállítási alapból rájuk eső hányad 13 százalékos előlegéhez.

A fejlemény azért keltett feltűnést, mert az utolsó hetekben szakértői és sajtókörökben

mind gyakoribb vélekedésként hangzott el, hogy a kifizetések megkezdéséhez szükséges két nemzeti reformprogramot az Európai Bizottság jó eséllyel idén már nem fogja elfogadni,

mivel egyelőre nem látszott esély az előzetesen szabott feltételek teljesülésének.

Magyarország esetében a brüsszeli testület úgynevezett érdemi biztosítékokat kért már május óta a magyar kormánytól a helyreállítási pénzek visszaélésmentes elköltésére, és ennek ellenőrzésére. Lengyelországtól az igazságügyi reformok bizonyos intézkedéseinek a felfüggesztését várták és várják (mindenekelőtt a lengyel bíróságok fegyelmi tanácsának az immár az Európai Bíróság által is megkérdőjelezett a működését kifogásolják).

Kilátásba helyezve egyúttal, hogy amennyiben a lengyel Alkotmánybíróság folyamatban lévő eljárásában formálisan megkérdőjelezi az EU-jog elsőbbségét, akkor ez önmagában is visszatartó hatású lehet a közösségi pénzek folyósítására.

Médiainformációk szerint a brüsszeli jóváhagyás késlekedése láttán a két ország kormányzati köreiben kezdtek már későbbi közösségi kifizetésekkel számolni a hazai intézkedések tervezésekor, miközben lengyel lapértesülések tudni vélték, hogy a varsói kormányon belül megkezdték olyan ellenintézkedések tervezését is, amelyek értelmében a közösségi pénzek blokkolásáig Varsó esetleg válaszul

a közösségi döntéshozásban egyhangúságot igénylő ügyeknél (az adózás tipikusan ilyen) lengyel obstrukciót helyeztek volna kilátásba.

Mindezekhez képest hatott meglepetésként Vera Jourová bizottsági alelnök pénteki nyilatkozata arról, hogy nem lehet közösségi érdek a tagországi keretek tartós visszatartása, mert ez az adott országok polgárait büntetné, és zavarokat okozna az EU helyi megítélésében is. Majd pedig sorban láttak napvilágos a nemzetközi sajtóban bizottsági értesülések arról, hogy a két ország programját nagy valószínűséggel még novemberig elfogadják majd, és így novemberben esetükben is megkezdődhet az előleg folyósítása.

Időközben aztán kiderült az is, hogy bizottsági körökben olyan ütemezésben gondolkodnak, amely szerint a kérdéses nemzeti tervek elfogadására többé-kevésbé

azzal párhuzamosan kerülhet sor, hogy a brüsszeli testület viszont beélesíti és elkezdni alkalmazni a tavaly elfogadott új „jogállamisági jogszabályt”,

amely alapján a jövőben felmerülhet közösségi források tagállami folyósításának a felfüggesztése, ha az adott ország esetében a közösségi pénzek elköltésének jogtiszta hasznosulása megkérdőjelezhető.

Egy ilyen forgatókönyv egyfelől (a kifizetés megkezdésével) segíthet eloszlatni a két tagállam és az EU-intézmények között mostanra már sokak szerint veszélyes mértéket öltött szembenállást és feszültséget. Másfelől az új jogszabály aktiválásával az elsősorban az európai parlamenti oldalról érkező „jogvédő” nyomásra válaszul fel tudnak mutatni lehetséges intézkedéseket is az EP-oldalon bírált tagországokkal szemben.

Donmbrovskis és Gentiloni szerdai EP-szereplése megfigyelők szerint már ez utóbbiról igyekszik majd meggyőzni a határozottabb számonkérést szorgalmazó frakciókat.

Az új helyzetben tehát már nem előzetes feltételként tekintenek majd arra, hogy bizonyos tagállami kormányzati intézkedésekre sor került-e – például a lengyel bíróságok fegyelmi tanácsának az elbontásával –, hanem

a folyósítást annak rendje és módja szerint megindítják majd, de közben immár az időközben beélesített jogállamisági jogszabály értelmében fogják vizsgálni

és elvárni bizonyos igazságügyi (jogszabályi és intézményi) feltétételek adott szakaszhatárig történő tagállami teljesülését. Amelynek hiányában immár az engedélyezett kifizetések felfüggesztése lehet a következő lépés.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×