Infostart.hu
eur:
384.69
usd:
329.38
bux:
116560.1
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér
Gas burning with blue flames on the burner of a gas stove. Concept of carbon footprint and price of natural gas on the market
Nyitókép: HJBC

Egyre több kormány küszködik a növekvő gázárakkal és következményeivel

A világszerte növekvő gázár egyre több kormányt kényszerít rendkívüli intézkedésekre. A francia miniszterelnök is bejelentette a gázárak befagyasztását és a villamosáram árába épített adók mérséklését jövő áprilisig, de „egy utolsó” emelés után.

Idén „még egyszer utoljára”, múlt pénteken 12,6 százalékkal emelték a gáz árát Franciaországban, de Jean Castex miniszterelnök fogadkozása szerint aztán jövő áprilisig befagyasztják, és egyúttal csökkentik majd az energiaárat terhelő adókat is.

Ezzel párhuzamosan

5,8 millió alacsony jövedelmű háztartásnak családonként 100 eurós szociális támogatást is megszavazott a kormány

a korábbi árnövekedés kompenzálására.

Barbara Pompili környezetvédelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy jövő februárban a háztartások több, mint kétharmadánál 12 százalékos díjtétel-növekedés válhat szükségessé az áramellátásban, de főnöke, Jean Castex megerősítette, hogy az energiaárat terhelő adó csökkentésén keresztül mindezt maximum 4 százalékra mérséklik majd.

A francia kormányfő szerint szakértők arra számítanak, hogy jövő áprilistól már csökkenhetnek az energiaárak, ám ha ez mégsem következne be, a francia kormány már most kötelezettséget vállalt az esetleges különbözet kompenzálására további majdani adócsökkentésekkel.

Franciaországban jövő

áprilisban lesznek választások, és kormányzati körökben mindenkiben élénken él a 2018-ban kirobbant több hónapos tüntetéssorozat emléke az akkori energiaár-emelés miatt.

A francia energiaellátást amúgy 70 százalékban atomerőművek biztosítják, de az EU jelenlegi egységes piacián a nemzeti energiaárat - így a franciát is - az európai átlagárhoz igazítva „indexálják”, az európai árat viszont szignifikáns mértékben befolyásolja a világpiaci gázár alakulása, ami most már egy jó ideje folyamatosan növekszik.

Az általános energiaár-növekedés távolról sem csak francia fejfájás – legfeljebb itt duplán fáj annyiból, hogy szembe megy azzal a francia közvélekedéssel, miszerint francia fogyasztót nem kell, hogy érintse a nemzetközi gáz és olajár alakulása, hiszen éppen ennek kivédésére is tették általánossá az atomenergiát –, hanem lényegében valamennyi EU-ország küszködik vele.

A Bloomberg múlt pénteken jelentette, hogy

Hollandiában valószínűleg vissza kell fogni Európa legnagyobb üvegház-hálózatának üzemeltetését,

mert nem fogják győzni teljes körű működtetésüket energiával.

És hogy világjelenségről van szó, azt szintén a Bloomberg szerint látványosan demonstrálta, hogy a kínai kormány arra utasította az állami kézben lévő energiaellátókat, hogy „minden áron” teljes kapacitással folytassák a termelést – például a szénbányászatban –, még akkor is, ha már elérték az éves kitermelési kvótájuk határát.

Ezzel párhuzamosan szakértők arra számítanak, hogy továbbra is

erőteljesen nőni fog az ázsiai országok vásárlása a cseppfolyós gáz nemzetközi piacán,

ami persze – például Európa számára – további árfelhajtó hatással lehet majd.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

A franciák és a britek 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában: közös nyilatkozatban összegezte az európai tettre készek koalíciója, milyen biztonsági garanciákkal támogatnák Ukrajna biztonságát a háború lezárása után. A párizsi találkozón megállapodás született egy tűzszünet-ellenőrzési mechanizmus létrehozásról és békefenntartók küldéséről Nyugat-Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton.

Szakértő: ennyi hó már a téli guminak is sok, inkább a tömegközlekedést válasszuk

A jövő héten még hidegebb lesz, ezért ehhez a lehűléshez alkalmazkodva kell kezelni a nyomást az abroncsokban, mert csak megfelelő nyomásérték alatt működik jól a gumi – mondta az InfoRádióban a Magyar Gumiabroncs Szövetség elnöke. Morenth Péter szerint nagyobb mennyiségű hó esetén már az sem vehető teljesen biztosra, hogy a téli abroncs megfelelő segítséget tud nyújtani.
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Az amerikai haderő elsöprően sikeres, Venezuela elleni hadműveletét követően a Fehér Ház ura, Donald Trump, ismét elkezdett Grönland meghódításáról álmodozni. Bár mérlegelik a térség megvásárlását és valamilyen különleges egyezmény aláírását megosztott ellenőrzésről, az Egyesült Államok nyíltan kommunikál arról, hogy opció Grönland katonai megszállása - ezzel egy NATO-szövetséges, Dánia megtámadása. Ha Amerika valóban megtámadná Dániát, az így is egyre ingatagabb lábakon álló világháború utáni nemzetközi jogrend végleges pofont kapna, a NATO pedig alighanem megszűnne létezni. Nézzük meg, miért ennyire fontos Grönland az USA-nak és mi történne, ha az Egyesült Államok valóban meg akarná szállni a területet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×