Infostart.hu
eur:
355.64
usd:
305.56
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Sebastian Kurz, az ausztriai előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt elnöke sajtóértekezletet tart, miután megállapodtak a kormányalakításról Werner Koglerrel, az osztrák Zöldek vezetőjével Savoyai Jenő herceg téli palotájában, Bécsben 2020. január 1-jén. Alexander Van der Bellen osztrák államfő 2019. október 7-én adott kormányalakítási megbízást Kurznak.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Ibiza-botrány: állítólagos hamis tanúzásért hallgatták ki az osztrák kancellárt

A bíró általi kihallgatásra már szeptember 3-án sor került. Hogy mindez miért csak most került nyilvánosságra, annak oka lapértesülések szerint az igazságszolgáltatással kötött titoktartási kötelezettség volt.

Kihallgatták Sebastian Kurz osztrák kancellárt, amiért állítólag hamis tanúvallomást tett az úgynevezett Ibiza-botrány feltárásával megbízott parlamenti bizottság előtt - derül ki az osztrák sajtó szerdai beszámolóiból.

A kihallgatás - amelyen a bírón kívül az osztrák gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) képviselője és egy bírósági gyakornok is részt vett - több órán át tartott.

A kancellár szóvivőjén keresztül a következőket közölte: "Örülök, hogy több hónap után végre bíró előtt fejthettem ki az álláspontomat abban a peres ügyben, amely az ellenzéki Liberális Fórum (NEOS) feljelentése nyomán indult ellenem állítólagos hamis tanúzás miatt. Részletesen kifejtettem a véleményem, és megcáfoltam az alaptalan vádakat."

A parlamenti Ibiza-vizsgálóbizottság feltételezett korrupciós ügyekre, így például pártadományok politikai döntésekre gyakorolt kihatásaira próbált fényt deríteni Sebastian Kurz 2017 decembere és 2019 májusa között hivatalban volt néppárti-szabadságpárti koalíciós kormánya idején.

A NEOS által benyújtott feljelentés szerint Kurz és kabinetfőnöke a parlamenti bizottsági meghallgatásán tagadta, hogy háttéralkuk lettek volna a szintén a kancellár bizalmasának számító Thomas Schmid kinevezésekor az ÖBAG állami holding élére. Véleményük szerint az ügyészségnek rendelkezésre állnak azok a "csevegési naplók", amelyek ennek ellenkezőjét bizonyítják.

Egyes - Kurztól, Schmidtől és Gernot Blümeltől származó - üzenetek már korábban kiszivárogtak az osztrák sajtóban. Az üzenetváltások azt a benyomást keltik, hogy az Osztrák Néppártban (ÖVP) már néhány hónappal a független ÖBAG Felügyelő Bizottság 2019 márciusi személyzeti döntését megelőzően biztosak voltak Schmid jövendőbeli szerepét illetően.

A Kurz által benyújtott öt oldalas írásbeli állásfoglalásban a kancellár azt hangsúlyozza, hogy a vizsgálóbizottság előtt elhangzott kijelentései "megfeleltek legjobb tudásának, illetve emlékezetének, és még véletlenül sem állt szándékában hamisan tanúskodni." Hozzáteszi: akkor legalább nyolc különböző témában hívták meg a bizottságba, és nem állt módjában mindegyikre alaposan felkészülni, mivel "2020 tavaszán egy soha nem látott mértékű világjárvány kezdetén álltunk, és hajnaltól napestig e probléma leküzdése tette ki a napjaim jelentős részét."

A kancellár azt is megjegyezte, kihallgatása időpontjában már ismert volt előtte, hogy a WKStA lefoglalta a Schmid-féle chat-protokollt. Így kezdettől fogva egyértelmű volt számára, hogy bármilyen eltérés a konkrét emlékezetétől teljesen értelmetlen és kontraproduktív lenne, és csak önmagának ártana.

Az Ibiza-vizsgálóbizottság egyébként egy Ibizán felvett kompromittáló videóról kapta a nevét, ami végül 2019-ben az akkori osztrák kormány bukásához vezetett. A rejtett kamerával készült felvételeken a szabadságpárti Heinz-Christian Strache későbbi alkancellár a választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy magát - ausztriai befektetésre készülő - dúsgazdag orosznak valló nőnek 2017 júliusában, néhány hónnappal az ausztriai parlamenti választás előtt.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×