Infostart.hu
eur:
388.88
usd:
335.53
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Sebastian Kurz, az ausztriai előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt elnöke sajtóértekezletet tart, miután megállapodtak a kormányalakításról Werner Koglerrel, az osztrák Zöldek vezetőjével Savoyai Jenő herceg téli palotájában, Bécsben 2020. január 1-jén. Alexander Van der Bellen osztrák államfő 2019. október 7-én adott kormányalakítási megbízást Kurznak.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Ibiza-botrány: állítólagos hamis tanúzásért hallgatták ki az osztrák kancellárt

A bíró általi kihallgatásra már szeptember 3-án sor került. Hogy mindez miért csak most került nyilvánosságra, annak oka lapértesülések szerint az igazságszolgáltatással kötött titoktartási kötelezettség volt.

Kihallgatták Sebastian Kurz osztrák kancellárt, amiért állítólag hamis tanúvallomást tett az úgynevezett Ibiza-botrány feltárásával megbízott parlamenti bizottság előtt - derül ki az osztrák sajtó szerdai beszámolóiból.

A kihallgatás - amelyen a bírón kívül az osztrák gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) képviselője és egy bírósági gyakornok is részt vett - több órán át tartott.

A kancellár szóvivőjén keresztül a következőket közölte: "Örülök, hogy több hónap után végre bíró előtt fejthettem ki az álláspontomat abban a peres ügyben, amely az ellenzéki Liberális Fórum (NEOS) feljelentése nyomán indult ellenem állítólagos hamis tanúzás miatt. Részletesen kifejtettem a véleményem, és megcáfoltam az alaptalan vádakat."

A parlamenti Ibiza-vizsgálóbizottság feltételezett korrupciós ügyekre, így például pártadományok politikai döntésekre gyakorolt kihatásaira próbált fényt deríteni Sebastian Kurz 2017 decembere és 2019 májusa között hivatalban volt néppárti-szabadságpárti koalíciós kormánya idején.

A NEOS által benyújtott feljelentés szerint Kurz és kabinetfőnöke a parlamenti bizottsági meghallgatásán tagadta, hogy háttéralkuk lettek volna a szintén a kancellár bizalmasának számító Thomas Schmid kinevezésekor az ÖBAG állami holding élére. Véleményük szerint az ügyészségnek rendelkezésre állnak azok a "csevegési naplók", amelyek ennek ellenkezőjét bizonyítják.

Egyes - Kurztól, Schmidtől és Gernot Blümeltől származó - üzenetek már korábban kiszivárogtak az osztrák sajtóban. Az üzenetváltások azt a benyomást keltik, hogy az Osztrák Néppártban (ÖVP) már néhány hónappal a független ÖBAG Felügyelő Bizottság 2019 márciusi személyzeti döntését megelőzően biztosak voltak Schmid jövendőbeli szerepét illetően.

A Kurz által benyújtott öt oldalas írásbeli állásfoglalásban a kancellár azt hangsúlyozza, hogy a vizsgálóbizottság előtt elhangzott kijelentései "megfeleltek legjobb tudásának, illetve emlékezetének, és még véletlenül sem állt szándékában hamisan tanúskodni." Hozzáteszi: akkor legalább nyolc különböző témában hívták meg a bizottságba, és nem állt módjában mindegyikre alaposan felkészülni, mivel "2020 tavaszán egy soha nem látott mértékű világjárvány kezdetén álltunk, és hajnaltól napestig e probléma leküzdése tette ki a napjaim jelentős részét."

A kancellár azt is megjegyezte, kihallgatása időpontjában már ismert volt előtte, hogy a WKStA lefoglalta a Schmid-féle chat-protokollt. Így kezdettől fogva egyértelmű volt számára, hogy bármilyen eltérés a konkrét emlékezetétől teljesen értelmetlen és kontraproduktív lenne, és csak önmagának ártana.

Az Ibiza-vizsgálóbizottság egyébként egy Ibizán felvett kompromittáló videóról kapta a nevét, ami végül 2019-ben az akkori osztrák kormány bukásához vezetett. A rejtett kamerával készült felvételeken a szabadságpárti Heinz-Christian Strache későbbi alkancellár a választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy magát - ausztriai befektetésre készülő - dúsgazdag orosznak valló nőnek 2017 júliusában, néhány hónnappal az ausztriai parlamenti választás előtt.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Az iráni ajatollah megölése terrorhullámot, síita bosszúhadjáratot indíthat el a nyugati világban – mondta az InfoRádióban nyilatkozó szakértő. Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem számít demokratikus fordulatra az Egyesült Államok és Izrael által megtámadott közel-keleti országban. De mi vagy ki az az ajatollah?

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×