eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Brooklyn egyik kórháza mellett felállított ideiglenes halottasházba szállítják a koronavírus-járványban elhunyt emberek holttestét 2020. április 21-én. New York a koronavírus-járvány gócpontja az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

Már a spanyolnátha szintjén a koronavírus

Az eddig 675 ezer amerikai áldozat után januárig még további 100 ezer jöhet. Tudósok remélik, a mostani vírus hamarosan megszelídül.

A Covid-19-betegségnek ugyanannyi amerikai áldozata lett mostanra, mint az 1918-19. évi spanyolnátha-járványnak volt: körülbelül 675 ezer – mutatott rá az AP amerikai hírügynökség.

Egy évszázada az Egyesült Államok népessége pontosan a harmada volt a mainak, ami azt jelenti, hogy az influenza a lakosság számához viszonyítva halálosabb volt, mint a koronavírus. A Covid-19-válság azonban önmagában is hatalmas tragédia, tekintettel mindenekelőtt arra, hogy a tudományos ismeretek hihetetlenül fejlődtek azóta, és a mostani járványban nem használták ki az elérhető vakcinák nyújtotta maximális lehetőségeket.

Lehetséges, hogy a spanyolnáthához hasonlóan a koronavírus sem tűnik el teljesen a hétköznapokból. Ehelyett a tudósok abban bíznak, hogy közepes szezonális probléma lesz, amikorra

az emberek immunrendszere megerősödik a védőoltások és az ismételt fertőzések révén, ami időbe telhet.

"Reméljük, hogy olyan lesz, mint a nátha, de erre nincsen garancia" - mondta Rustom Antia, az Emory Egyetem biológusa, aki szerint ez az optimista forgatókönyv néhány év múlva megvalósulhat.

Egyelőre azonban a világjárvány továbbra is határozott nyomás alatt tartja az Egyesült Államokat és a világ többi részét.

Míg a delta variáns okozta új fertőzések feltehetően elérték a csúcspontot, a halálesetek az Egyesült Államokban meghaladják napi átlagban az ezerkilencszázat, ami március óta a legmagasabb szint, a járvány kezdete óta pedig több mint 675 ezer igazolt halálos áldozata volt a Covid-19-betegségnek a Johns-Hopkins marylandi egyetem hétfő esti adatai szerint, bár a tényleges szám feltehetően ennél magasabb.

A tél a járvány újabb belobbanását hozhatja, a Washingtoni Egyetem modellezése szerint

további százezer amerikai halhat meg Covid-19-betegségben január elsejéig.

Az 1918-19. évi influenza-világjárványnak világszerte 50 millió halálos áldozata volt, amikor a világ népessége a mostaninak a negyede volt. A Covid-19-betegségbe hétfő estig 4,69 millióan haltak bele a világban.

A spanyolnátha amerikai halálos áldozatainak száma durva becslés, tekintettel a korszak pontatlan statisztikai módszereire illetve arra, hogy nem voltak tudományos ismeretek a betegség okának megállapítására. A 675 ezres adat az amerikai Betegségellenőrző és Megelőző Központtól származik.

A Covid-19 gyengülhet, amint a vírus fokozatosan mutálódik, és egyre több ember immunrendszere tanulja meg a legyőzését.

Az oltás és a túlélt fertőzés az immunrendszer javításának legfőbb eszközei. Az anyatejjel táplált gyermekek is kaphatnak bizonyos védettséget az anyjuktól.

Hasonló történt a H1N1 influenzavírussal, a spanyolnátha-járvány okozójával is. Túl sok védett emberrel találkozott, és a mutáció révén feltehetően meggyengült. A H1N1 jelenleg is kering a világban, de győzött a fertőzöttség és a védőoltás révén megszerzett védettség.

Jelenleg az éves influenza elleni védőoltás megvéd a H1N1 és több más influenzavírus-törzs ellen. Az influenzának évente 12 ezer és 61 ezer amerikai esik áldozatul, de átlagosan tekintve szezonális és kezelhető probléma.

A Covid-19 előtt az 1918-19. évi spanyolnáthát tekintették az emberség történelme pusztítóbb világjárványának. Egyelőre nem tudni, hogy mostani járvány végzetesebbnek bizonyul-e majd - mutatott rá az amerikai hírügynökség.

Az amerikai lakosság alig kevesebb mint 64 százaléka kapott legalább egy adag védőoltást, míg a tagállamokban mintegy 77 százalék (Vermont és Massachusetts) és 46-49 százalék (Idaho, Wyoming, Nyugat-Virginia és Mississippi) között mozog az átoltottság.

A világban az átoltottság az Our World in Data tudományos online kiadvány szerint mintegy 43 százalékos, míg egyes afrikai országokban csak most kezdik meg beadni az első oltásokat.

"Tudjuk, hogy minden világjárvány véget ér" - mondta Jeremy Brown, a Nemzeti Egészségügyi Intézet sürgősségi kutatások igazgatója, egy influenzáról szóló könyv szerzője. "Rettenetes dolgokat tudnak végezni, amíg tombolnak".

A Covid-19 kevésbé halálos lehetett volna az Egyesült Államokban, ha gyorsabban oltják be az embereket, "és még mindig van lehetőségünk (az oltáshoz) fordulni" - mondta Brown. "Gyakran elfeledkezünk róla, milyen szerencsések vagyunk, hogy ezek a dolgok a rendelkezésünkre állnak".

A koronavírus lassabban mutálódik, mint az influenzavírus, így több konkrét célpontot nyújt a védőoltáshoz - mondta Marie Kimball, a Washingtoni Egyetem nyugalmazott járványügyi professzora.

Azoknak, akik inkább a fertőzéstől remélik a védettséget, mint az oltástól, Kimball azt üzente: "Az a baj, hogy a védettség megszerzéséhez túl kell élni a fertőzést. Egyszerűbb elmenni a patikába és felvenni az oltást".

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×