eur:
393.75
usd:
365.31
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök (b) kezet fog egy résztvevővel a Gombaszögi Nyári Táborban a felvidéki Szalóc közelében 2019. július 17-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Magyarul a Felvidéken: nyugat-európai sztenderd szerinti törvénytervezet készült

"Rossz törvények módosítása soha nem vezethet eredményre" – indokolta az átfogó törvény elkészítését Őry Péter, a Pro Civis elnöke a tervezet bemutatóján.

A felvidéki magyarság nyelvhasználati jogait komplex módon rendezni kívánó, úttörőnek számító törvénytervezetet mutatott be a Pro Civis polgári társulás csallóközcsütörtöki központjában.

A Pro Civis a felvidéki magyarság helyi és megyei önkormányzati ügyeire szakosodott civil szervezet, amely már több mint egy évtizede a helyi magyar közösség nyelvhasználati jogaival is kiemelt szinten foglalkozik. Az általuk most bemutatott és egyúttal társadalmi vitára bocsájtott tervezet leginkább abban számít egyedülállónak, hogy egy átfogó jogszabályban próbálná rendezni és egyidejűleg bővíteni a felvidéki magyarság nyelvhasználati jogait, amelyeket jelenleg több különböző törvény szabályoz részlegesen, s a múltban csak ezeknek a jogszabályrészleteknek a kijavítására voltak – többnyire kevés sikert hozó – próbálkozások.

A tervezet, amelyre a Pro Civis stratégiai célként tekint, és ugyanakkor kiindulópontnak, illetve jövőbeli hivatkozási alapnak szán a felvidéki magyar politikai érdekképviselet számára, már nevében is formabontó. Ugyanis

a "Törvény a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelveiről" nevet viseli, ami azért érdekes, mivel a szlovák jogrend csak az "államnyelv" kizárólagos fogalmát ismeri.

"Rossz törvények módosítása soha nem vezethet eredményre" – indokolta az átfogó törvény elkészítését Őry Péter, a Pro Civis elnöke a tervezet bemutatóján. Rámutatott: az első újdonság, hogy a törvény elhagyná az alul és felülrendelt viszonyt, ehelyett egyenrangú nyelvekről beszél, s bevezetné a hivatalos nyelvek fogalmát. Ugyancsak új megközelítést hoz a tekintetben, hogy a magyar mely településeken válhatna hivatalos nyelvvé. Az elképzelés szerint minden településen és közigazgatási egységben kötelezővé válna, ahol a magyarok száma meghaladja a 3 ezer főt, vagy ahol az arány eléri az összlakosság 8 százalékát. A jelenlegi szabályozások a lakossági arány legkevesebb 20 százalékához kötik bizonyos nyelvi jogok érvényesítésének lehetőségét.

A tervezet a közigazgatásban – a lakosságarány függvényében – szinte teljes körűen kötelezővé tenné mindegyik hivatalos nyelv használatát. A Pro Civis elnöke ezzel összefüggésben elmondta: a tervezet elkészítése során európai országokban elfogadott és sikeresen működő modelleket vettek alapul, legtöbbet a finnországi mintából merítettek.

"Eddig mindig azt hallottuk egyes szlovák politikusoktól, hogy sztenderden felüli nyelvhasználati jogaink vannak, nos most itt van ez a tervezet, meg lehet nézni,

ez a nyugat-európai sztenderd"

–hangsúlyozta Őry Péter. Hozzáfűzte: tisztában vannak vele, hogy tervezetük nem fog rövid időn belül megvalósulni, de – mint mondta – el kell kezdeni.

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 29. 09:45
2024. március 29. 09:00
×
×
×
×