Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót - mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács 11. ülésén, amelyen részt vett Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) ügyvezető alelnöke is.

"A folyamathoz nagyon strukturáltan és körültekintően álltunk hozzá, úgy véljük, sikerül időre teljesítenünk az összes feltételt, amelyet az árfolyam-mechanizmusban vállaltunk" - monda a kormányfő.

Dombrovskis kiemelte: a horvát kormány erős politikai akaratot mutatott és ambiciózus célokat tűzött ki maga elé. Az EB támogatja a horvát kormány és intézményei törekvéseit az euróövezethez való csatlakozásban, amelyekhez minden maastrichti kritériumnak teljesülnie kell - mondta.

"A horvát gazdaság kezd helyreállni, és támogatást kap a helyreállítási és rugalmassági európai uniós pénzeszköz keretében"

- hangsúlyozta az EB alelnöke, hozzátéve: Horvátország a legnagyobb felhasználója az uniós költségvetési forrásoknak, a bruttó hazai össztermék (GDP) 11,6 százalékának megfelelő vissza nem térítendő támogatást kapott.

Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Zdravko Maric pénzügyminiszter emlékeztetett: 2020-ban a GDP-arányos államháztartási hiány 7,8 százalékot tett ki, idén ugyanakkor a felére, 3,8 százalékra csökken.

A tárcavezető 2022-ben már a maastrichti kritériumnak megfelelően 2,6 százalékos államháztartási hiánnyal számol,

amely 2023-ban 1,9 százalékra, 2024-ben pedig 1,5 százalékra mérséklődik. Az államháztartási hiány miatt tavaly nőtt a bruttó államadósság is, amely a GDP 88 százalékát tette ki - mondta Maric. A tárcavezető szerint ez a mérték

• 2022-ben 86,6,
• 2023-ban 83,6,
• 2024-ben 76,8 százalékra csökken.

Bejelentette továbbá, hogy a következő időszakban az inflációra összpontosítanak, ami nem csak horvát specifikum. A statisztikai hivatal előrejelzése szerint az éves infláció 2021-ben 2 százalékot ér el.

Az EB és az euróövezeti tagállamok pénteken a szlovéniai Brdo pri Kranjuban írtak alá egyetértési megállapodást Horvátországgal, amelyben felvázolják azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek mentén az ország megkezdheti az euró gyártását és bevezetését.

A memorandum, amelyet Paolo Gentilone, az EB gazdasági biztosa, Valdis Dombrovskis, Paschal Donohoe, az eurócsoport elnöke és Boris Vujcic, a horvát nemzeti bank elnöke írt alá, lehetővé teszi Horvátország számára, hogy megkapja az eurótesztérmék veréséhez szükséges műszaki dokumentációt, a szükséges szerzői jogokat és pénzverési eszközöket.

Zágráb még júliusban döntött arról, milyen nemzeti szimbólumokat tesznek a horvát euróérmékre.

Az érmék egyik oldalát a piros-fehér kockás horvát címer, a sahovnica díszíti majd, míg a másik oldalát különböző szimbólumok, így a kéteuróson Horvátország térképe, az egyeuróson a jelenleg is használatban lévő kuna (nyest) szerepel majd. Nikola Tesla az 50, 20 és 10 centes érmékre, míg az öt-, a két- és az egycentes érmékre az ősi szláv glagolita írás kerül majd.