Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.9
bux:
124446.1
2026. március 3. kedd Kornélia
A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinái a második adag oltásához Kálmáncsán, a Somogy Megyei Gondviselés Szociális Otthonban 2021. február 20-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Európa csak az előszobájában van annak, amit az USA csütörtökön megtesz

Joe Biden amerikai elnök személyesen jelezte, hogy kormánya a szövetségi tisztviselők kötelező oltását „fontolgatja” a delta variáns gyors terjedése miatt.

Mindeközben a CNN és a Washington Post már arról közölt tudósítást, hogy értesüléseik szerint az elnök hamarosan formálisan is bejelenti valamennyi szövetségi tisztviselő, valamint a szövetségi hivatalokkal és intézményekkel kapcsolatban álló szerződéses munkatárs oltását.

Aki ezt megtagadja, azt rendszeres tesztkészítésre, szükség esetén pedig karanténra kötelezhetik.

Sajtójelentések megjegyzik, hogy a delta variáns viharos terjedése a legtöbb nyugati országban bizonyos újbóli korlátozások, valamint szigorító intézkedések bevezetését idézte elő, közülük az egyik – amit egyre több ország elrendel – az egészségügyi dolgozók kötelező beoltása.

Ugyanennek kiterjesztése a teljes kormányzati apparátusra eddig Európában még nem fordult elő, az Egyesült Államok egyes tagállamaiban viszont már van rá példa. Így hasonlót rendelt el Gavin Newsom kaliforniai kormányzó és Bill de Balsio, New York polgármestere.

Amerikában változatlanul komoly gond az oltások lassú felvétele, miközben oltóanyag és kapacitás ezek beadására rendelkezésre állna. A legutolsó adatok szerint a teljes beoltottak aránya jelenleg 49 százalékon áll az országban, miközben a Delta-variáns láthatóan egyre nagyobb hányadot tesz ki a frissen fertőzöttek körében.

Az Egyesült Államokban amúgy az amerikai járványmegelőzési központ (Centers for Disease Control – CDC) új „iránymutatást” tett közzé a maszkviselésről, amit Biden az említett sajtóértekezletén szintén úgy jellemzett, mint „egy újabb lépést a járvány legyőzésében”.

Az oltottság kérdése, de még inkább a kérdés kezelésének a mikéntje ismert módon Európában is folyamatosan napirenden lévő téma.

Miközben Franciaországban hatályba lépett az egyes szakmában az oltást kötelezővé tevő - más tekintetben pedig nyilvános helyek és programok látogatását védettségi igazolványtól függővé tevő - törvény, ugyanez brit földön láthatóan egyelőre a kormányt is megosztja.

Michael Gove kabinetminiszter például azt nyilatkozta, hogy mások biztonságát kockáztató „önzés” nem felvenni az oltást, amit főnöke, Boris Johnson miniszterelnök az LBC rádió kérdésére úgy kommentált, hogy a maga részéről az oltáskezelésnél inkább arra helyezné a hangsúlyt, hogy pozitív dolog befogadni a szérumot, nem pedig arra, hogy miként lehetne ezt kikényszeríteni.

Ugyanezért a The Guardian szerint Johnson következetesen kitér minden olyan kérdés megválaszolása elől, amelyik a kontinensen terjedő nemzeti védettségi igazolvány rendszerének brit bevezetését firtatja.

A delta terjedése amúgy sajtójelentések szerint

egyre közelebbről szorongatja a tokiói olimpiát is,

lévén a japán fővárosban háromezer fölé - 3177-re - emelkedett az új esetek száma szerdára. Ilyen magas adat még nem fordult elő a járvány másfél éve alatt Tokióban.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×