eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolja az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/FR159526 AP/Jose Luis Magana

A szenátusban elbukott a Capitolium elleni támadást kivizsgálni hivatott bizottság ügye

Hiába voltak republikánus támogatói a javaslatnak, nem voltak elegen a testület felállításához.

Republikánus párti szenátorok megakadályozták pénteken a Capitolium elleni január 6-i támadás körülményeit kivizsgálni hivatott kétpárti bizottság felállításáról szóló törvénytervezet elfogadását az amerikai kongresszusban.

A tervezetről szóló szavazáson a száztagú szenátusban - amelyben teljesen kiegyenlítettek az erőviszonyok - 54-en szavaztak a vizsgálóbizottság felállítása mellett, 35-en pedig - mind republikánusok - ellene. Hat republikánus szenátor - Mitt Romney (Utah), Ben Sasse (Nebraska), Lisa Murkowski (Alaszka), Susan Collins (Maine), Bill Cassidy (Louisiana) és Rob Portman (Ohio) - a demokratákkal együtt szavazott. Közülük Portman kivételével korábban mindenki megszavazta a Donald Trump volt amerikai elnök ellen indított alkotmányos felelősségrevonási eljárás (impeachement) megindítását is. Kilenc republikánus és két demokrata szenátor nem volt jelen. A törvénytervezet elfogadásához 60 támogató voksra lett volna szükség.

A törvénytervezetet a bizottságról a demokraták kezdeményezték, de kétpártinak szánták, és az általuk uralt képviselőház alig több mint egy héttel ezelőtt 252 igen és 175 nem szavazattal fogadta el azt, 35 republikánus képviselő igen voksával.

A megállapodás szerint a bizottságnak egyenlő számú - öt-öt - demokrata és republikánus tagja lett volna, olyanok, akik jártasak a rendvédelemben, illetve a nemzetbiztonsági ügyekben. A testületnek december 31-ig jelentést kellett volna tennie, amely nemcsak a január 6-i zavargások elemzéséről szólt volna, hanem ajánlásokat is tartalmazott volna a hasonló jövőbeni események megelőzésére.

Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője még csütörtökön felszólította kollégáit, hogy ne támogassák a javaslatot. "Nem hiszem, hogy ez a bizottság, amelynek felállítását a demokrata vezetők kezdeményezték, fontos új tényeket tárna fel, vagy elősegítené a gyógyulást" - mondta. Kiemelte, hogy több kongresszusi bizottsági és egy bűnügyi vizsgálat zajlik már a januári 6-i eseményekkel kapcsolatban, és már több mint 440 embert letartóztattak. A demokraták "azt szeretnék, ha folyamatosan perelni tudnák a volt elnököt" - tette hozzá.

Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetője közleményében bírálta republikánus kollégáit. Szerinte "megfelelő időben" újra szavazni fognak egy kétpárti bizottság létrehozásáról. "A szenátus republikánusai, vezetőjük, McConnell személyes kérésére, továbbra is arcátlan kísérleteket tesznek arra, hogy tisztára mossák a január 6-i támadást, mert attól tartanak, hogy bármi, ami felbosszanthatja Donald Trumpot, politikailag árt nekik" - írta Schumer.

Trump már kezdetben a tervezet elutasítására szólította fel a republikánusokat, és figyelmeztette őket, hogy "következményei" lesznek annak, ha valaki közülük támogatja azt.

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy támogatja a testület létrehozását. Azt mondta: "nem tudja elképzelni", hogy a republikánusok miért utasítanák el a jogszabálytervezetet.

Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivőhelyettese pénteken azt mondta: azok a republikánus szenátorok, akik a független vizsgálóbizottság felállítása ellen szavaztak, "nem tartották be az alkotmány támogatására és védelmére tett esküjüket." Jean-Pierre szerint Biden elnök egyértelműen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a január 6-i "szégyenletes eseményeket" függetlenül és teljes körűen ki kell vizsgálni, és továbbra is elkötelezett emellett. A szóvivőhelyettes hozzátette: a Fehér Ház ezután is együttműködik a kongresszussal, hogy megtalálják a módját ennek.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×