Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Oltáshoz előkészített Moderna amerikai biotechnológiai cég koronavírus elleni vakcinája az időseket gondozó Észak-Borsodi Integrált Szociális Intézmény Ózdi Otthonában 2021. február 13-án.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Még mindig van ország, ahova egy adag oltás sem jutott

Tucatnyi ország várja még az első adag oltás leszállítását: ezeken a helyeken az egészségügyi dolgozók sem kaptak még vakcinát.

Csádban nem kell azon vitázni, melyik koronavírus elleni vakcina a leghatékonyabb: nincs ugyanis oltás, amit beadhatnának. Az ABC News cikke szerint nemcsak az egyszerű embereknek, hanem még az egészségügyben dolgozóknak sem jut a védőoltásból, még akkor sem, ha éppen koronavírusos betegeket ápolnak. Csád a világ egyik legszegényebb országa.

"Igazságtalannak tartom ezt, és elszomorít – mondja Oumaima Djarma, egy 33 éves, fertőző betegségekre szakosodott orvos. – Nekem nincs választásom. Az első oltóanyagot, amelyik megérkezik, és amelyiknek van engedélye, azt fogom felvenni."

Tucatnyian türelmetlenek

Nem Csád az egyetlen olyan ország, amely még várja az első vakcinaszállítmány megérkeztét: Burkina Faso, Burundi, Eritrea és Tanzánia is ilyen helyzetben van, a WHO szerint tucatnyi állam van világszerte, mely bár szívesen oltatna, de erre önhibáján kívül nincsen lehetősége.

"A késedelmek és az oltóanyag-ellátás hiányosságai miatt

az afrikai országok egyre inkább lemaradnak a világ többi részéhez képest a koronavírus elleni vakcinák bevezetésében,

a kontinensen a világszerte beadott oltásmennyiség mindössze egy százalékát használták fel" – figyelmeztetett a WHO.

Ahol pedig nincsen oltás, ott a vírus terjed, és új mutációk létrejöttének lehetőségével kell számolni: így aztán teljesen mindegy, hol is található az az ország, ahol nem tudnak oltani, az a Föld minden lakójának veszélyt jelent.

Később lehet majd baj

Az afrikai koronavírusos esetek száma jelenleg nem tűnik aggasztónak, szakértők szerint ennek azonban részben az az oka, hogy a valóságban sokkal több eset van, mint amennyit feltárnak és jelentenek. A jelenleg is vakcinára váró államoknak a leggyengébb az egészségügyi rendszerük, ők a legkevésbé képesek arra, hogy a járványt kontrollálják. Csádban például tavaly időlegesen lezárták ugyan a repteret, de az első feljegyzett eset egy olyan emberhez köthető, aki a nem túl szigorúan őrzött határon át érkezett az országba.

Sok helyen várnak

Csádba a jövő hónapban érkezhet a Pfizer oltásából a COVAX-en keresztül, ha addigra sikerül kiépíteniük a tárolásához szükséges láncot. A kifejezetten alacsony hőmérsékletet igénylő oltás esetében erre nagy szükség van az országban, ahol minden nap 43 fokig kúszik a hőmérő higanyszála.

Burkina Fasónak az indiai vakcinakivitel korlátozása miatt kell még várnia: az egészségügy frontvonalában dolgozók nem értik, a kormány miért nem kötött le saját tárgyalásokkal, a saját jogán egyetlen fiolányi oltást sem. Haiti 11 millió lakosa közül sem kapott még senki oltást, bár 756 ezer adag AstraZeneca-vakcina érkezhetett volna hozzájuk, ám az ország – Csádhoz hasonlóan – aggodalmát fejezte ki a vakcinával kapcsolatos problémák miatt, valamint arra hivatkozott, nem tudná tárolni sem. Vanuatuba is csak a közeljövőben érkezik oltás, igaz, a szigeten mindössze 3 koronavírusos megbetegedést regisztráltak eddig.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Az amerikai hatóságok azonosították a szombat esti Fehér Házi Tudósítói Vacsorán történt lövöldözés elkövetőjét. A gyanúsított a 31 éves Cole Tomas Allen, egy kaliforniai mérnök és pedagógus, aki ellen már meg is történtek az első vádemelések.

Így csapott le a csernobili radiokatív por Magyarországra

A csernobili atomerőmű negyven évvel ezelőtti robbanásából származó radioaktív anyagok terjedését nagyban befolyásolták a légköri viszonyok, ezért Magyarországot nem keletről, hanem egy északi kitérő után, északnyugatról érték el először a szennyező részecskék - olvasható a HungaroMet Zrt.-nek az ipari baleset évfordulójára készített összefoglalójában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

1986. április 26-a óta Csernobil nemcsak a világ egyik legnagyobb ipari katasztrófájának a neve, hanem egy állandó viszonyítási pont: amikor a nukleáris energiáról beszélgetünk, szinte mindig ott van a háttérben. Ma, amikor egyszerre kell klímacélokat teljesíteni és ellátásbiztonságot garantálni, különösen fontos szétválasztani a félelmeket a tényektől, és megérteni, mit üzen Csernobil a jelennek. A Portfolio Checklist Extrában ezért kevésbé magát a 40 éve történt balesetet idézzük fel, sokkal inkább a következményeket és a tanulságokat vesszük sorra. Arról beszélgetünk, hogy Csernobil fényében hogyan érdemes ma gondolkodni a nukleáris energiáról a klíma- és ellátásbiztonsági vitákban, milyen tanulságokat épített be a nukleáris ipar a tervezésbe és az üzemeltetésbe, és hogy miért nem ismétlődhet meg ugyanaz a forgatókönyv napjainkban — mik azok a kockázatok, amelyek érdemben csökkenthetők, és hol vannak azok a határok, amelyekkel őszintén együtt kell élni. Vendégünk Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×