Infostart.hu
eur:
385.97
usd:
331.33
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Oltáshoz előkészített Moderna amerikai biotechnológiai cég koronavírus elleni vakcinája az időseket gondozó Észak-Borsodi Integrált Szociális Intézmény Ózdi Otthonában 2021. február 13-án.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Még mindig van ország, ahova egy adag oltás sem jutott

Tucatnyi ország várja még az első adag oltás leszállítását: ezeken a helyeken az egészségügyi dolgozók sem kaptak még vakcinát.

Csádban nem kell azon vitázni, melyik koronavírus elleni vakcina a leghatékonyabb: nincs ugyanis oltás, amit beadhatnának. Az ABC News cikke szerint nemcsak az egyszerű embereknek, hanem még az egészségügyben dolgozóknak sem jut a védőoltásból, még akkor sem, ha éppen koronavírusos betegeket ápolnak. Csád a világ egyik legszegényebb országa.

"Igazságtalannak tartom ezt, és elszomorít – mondja Oumaima Djarma, egy 33 éves, fertőző betegségekre szakosodott orvos. – Nekem nincs választásom. Az első oltóanyagot, amelyik megérkezik, és amelyiknek van engedélye, azt fogom felvenni."

Tucatnyian türelmetlenek

Nem Csád az egyetlen olyan ország, amely még várja az első vakcinaszállítmány megérkeztét: Burkina Faso, Burundi, Eritrea és Tanzánia is ilyen helyzetben van, a WHO szerint tucatnyi állam van világszerte, mely bár szívesen oltatna, de erre önhibáján kívül nincsen lehetősége.

"A késedelmek és az oltóanyag-ellátás hiányosságai miatt

az afrikai országok egyre inkább lemaradnak a világ többi részéhez képest a koronavírus elleni vakcinák bevezetésében,

a kontinensen a világszerte beadott oltásmennyiség mindössze egy százalékát használták fel" – figyelmeztetett a WHO.

Ahol pedig nincsen oltás, ott a vírus terjed, és új mutációk létrejöttének lehetőségével kell számolni: így aztán teljesen mindegy, hol is található az az ország, ahol nem tudnak oltani, az a Föld minden lakójának veszélyt jelent.

Később lehet majd baj

Az afrikai koronavírusos esetek száma jelenleg nem tűnik aggasztónak, szakértők szerint ennek azonban részben az az oka, hogy a valóságban sokkal több eset van, mint amennyit feltárnak és jelentenek. A jelenleg is vakcinára váró államoknak a leggyengébb az egészségügyi rendszerük, ők a legkevésbé képesek arra, hogy a járványt kontrollálják. Csádban például tavaly időlegesen lezárták ugyan a repteret, de az első feljegyzett eset egy olyan emberhez köthető, aki a nem túl szigorúan őrzött határon át érkezett az országba.

Sok helyen várnak

Csádba a jövő hónapban érkezhet a Pfizer oltásából a COVAX-en keresztül, ha addigra sikerül kiépíteniük a tárolásához szükséges láncot. A kifejezetten alacsony hőmérsékletet igénylő oltás esetében erre nagy szükség van az országban, ahol minden nap 43 fokig kúszik a hőmérő higanyszála.

Burkina Fasónak az indiai vakcinakivitel korlátozása miatt kell még várnia: az egészségügy frontvonalában dolgozók nem értik, a kormány miért nem kötött le saját tárgyalásokkal, a saját jogán egyetlen fiolányi oltást sem. Haiti 11 millió lakosa közül sem kapott még senki oltást, bár 756 ezer adag AstraZeneca-vakcina érkezhetett volna hozzájuk, ám az ország – Csádhoz hasonlóan – aggodalmát fejezte ki a vakcinával kapcsolatos problémák miatt, valamint arra hivatkozott, nem tudná tárolni sem. Vanuatuba is csak a közeljövőben érkezik oltás, igaz, a szigeten mindössze 3 koronavírusos megbetegedést regisztráltak eddig.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×