INFORÁDIÓ
2021. december 1. szerda
Elza

atomfegyver

irán

teherán

atomalku

szankciók

Az iráni elnöki hivatal sajtóosztálya által közreadott képen Haszan Róháni iráni elnök beszél egy kabinetülésen Teheránban 2020. november 11-én.  Az iráni államfő kijelentette, hogy kész együttműködni az amerikai elnöki hivatal átvételére készülő Joe Biden demokrata párti elnökjelölttel. Hozzátette, hogy Irán kész tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal, amennyiben az új kormány ismét csatlakozik a Donald Trump amerikai elnök által felmondott nukleáris megállapodáshoz, illetve eltörli az azóta elrendelt büntetőintézkedéseket.

Irán: ha nem oldják fel a szankciókat, atomfegyvert fejlesztünk

Infostart / MTI

Teherán szerint atomprogramja békés célokat szolgál. Korábban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kilépett az atomalkuból.

Atomfegyver fejlesztésével fenyegetőzött az iráni kormány. Mahmúd Alavi hírszerzési miniszter az állami televízióban közölte, hogy Irán nukleáris fegyver fejlesztésébe kezdhet, ha az országgal szembeni szankciókat nem oldják fel.

Teherán korábban többször hangsúlyozta, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah pedig korábban fatvát, azaz vallásjogi döntést is hozott, amelyben tilosnak minősítette az ilyen jellegű fegyvereket. Alavi kijelentése az AP amerikai hírügynökség szerint ritka megnyilvánulás az irán atomprogram békés jellegét következetesen hangoztató iráni vezetéstől.

"Atomprogramunk békés jellegű, és a legfőbb vezető fatvája betiltotta az atomfegyvereket, de ha Iránt ebbe az irányba nyomják, akkor az nem Irán hibája, hanem a nyomásgyakorlóké"

– hangoztatta Alavi.

Hamenei vasárnap leszögezte: amennyiben Washington azt szeretné, hogy Irán eleget tegyen a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkuban foglaltaknak, fel kell oldania az ország ellen hozott büntetőintézkedéseket.

Joe Biden amerikai elnök ezzel kapcsolatban kiemelte: nem Washington fogja megtenni az első lépést. Szakértők ezzel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkednek, hogy valójában a két félnek egyszerre kellene többlépcsős intézkedések meghozatalába kezdeni, hogy visszatérjenek a megállapodásban foglaltakhoz.

November végén gyilkosság áldozata lett Mohszen Farizade iráni atomtudós, akit nyugati országok az iráni nukleáris fegyver kifejlesztését célzó titkos program egyik vezetőjeként tartottak számon. Teherán Izraelt vádolta a gyilkossággal, decemberben pedig Haszan Róháni iráni elnök bejelentette, bosszút fognak állni Farizadeh haláláért.

Alavi kedden közölte, hogy az iráni hadsereg egy tagja "elősegítette" a gyilkosságot, ám részleteket nem árult el.

Az Egyesült Államok Donald Trump volt amerikai elnök hivatali ideje alatt egyoldalúan kilépett az atomalkuból, és azóta több lépcsőben szankciókkal sújtotta Iránt. Az atomalku célja megakadályozni Iránt abban, hogy komolyabb mennyiségű dúsítotturán-készletet halmozzon föl, amelyet nemcsak atomreaktorokban, hanem nukleáris robbanófejekhez is fel lehet használni.

Teherán ezt követően maga is elállt az egyezményben foglalt egyes kötelezettségeinek teljesítésétől, és ismét nagyobb töménységű urán dúsításába kezdett, ám az iráni vezetés többször kijelentette, hogy a szankciók feloldása esetén kész visszatérni a megállapodáshoz.

Nyitókép: -
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018