Infostart.hu
eur:
350.08
usd:
301.77
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid

Ott folytatta az urándúsítást Irán, ahol abbahagyta

Irán újrakezdte a 20 százalékos dúsítású urán előállítását a Fordóban működő, föld alatti nukleáris létesítményében - jelentette be hétfőn az iráni kormányszóvivő a Mehr félhivatalos iráni hírügynökség szerint.

Ali Rabiei közölte: a folyamat a parlament által nemrég elfogadott új jogszabállyal összhangban kezdődött meg.

Az új törvény értelmében Irán évente 120 kilogramm 20 százalékos dúsítású uránt állíthat elő, illetve alacsonyabb dúsítási szintű uránból havonta 500 kilogrammot.

A 20 százalékos dúsítási szint már jóval meghaladja a 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodásban megengedett 3,67 százalékot. Irán részéről ez egy újabb olyan lépés, amellyel megsérti az atomalkuban vállalt kötelezettségeit válaszul arra, hogy Washington 2018-ban egyoldalúan felmondta a szerződést, és visszaállította a Teheránnal szemben hozott szankciókat. Irán többször jelezte, hogy gyorsan vissza tudja állítani az atomalkuban foglalt állapotot, amennyiben az amerikai szankciókat feloldják.

Irán eddig 4,5 százalékos tisztaságúra dúsított uránt állított elő. A nukleáris fegyverekhez 90 százalékos dúsítású urán szükséges. Az urán 20 százalékosról 90 százalékosra dúsítása azonban már nem számít igazán nagy ugrásnak szakértők szerint.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) január 1-jén közölte: Irán jelezte felé, hogy ismét 20 százalékosra dúsított urán előállítására törekszik, de akkor Teherán nem pontosította, hogy ez mikor fog bekövetkezni.

  • Irán a 2015-ös megállapodás értelmében beleegyezett abba, hogy leállítja az urán dúsítását Fordóban, és a létesítményt nukleáris, fizikai és műszaki központtá alakítja át.
  • A helyszín az iráni nukleáris megállapodáshoz vezető tárgyalások egyik sarkalatos pontja volt.
  • Az Egyesült Államok ragaszkodott a bezárásához, Teherán viszont a megtartásához.
  • Az atomalku összeomlása óta Irán folytatta ott az urándúsítást.

Reagált az EU és Izrael

Irán 20 százalékos urándúsítási tervei komoly eltérést jelentenek 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodásban megengedett 3,67 százalékhoz képest - mondta Peter Stano az unió külügyi szolgálatának szóvivője a testület hétfői sajtótájékoztatóján. Hozzátette: amennyiben Irán megkezdte a folyamatot, akkor annak súlyos következményei lehetnek a nukleáris fegyverek tilalmáért folytatott harcra nézve. A brüsszeli vezetés megvárja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tájékoztatását a helyzetről mielőtt további lépéseket tenne.

Izrael nem engedi, hogy Iránnak nukleáris fegyvere legyen - közölte Benjámin Netanjahu válaszul az iráni urándúsítás szintjének megemelésére. "Irán azon döntése, hogy továbbra is megszegi kötelezettségvállalásait, vagyis emeli az urándúsítás szintjét, és növeli ipari kapacitásait a föld alatti urándúsítás érdekében, nem magyarázható másképp, csak úgy, hogy megvalósítja katonai nukleáris programjának terveit" - közölte Netanjahu Twitter- és Facebook-fiókjában közzétett üzenetében.

Címlapról ajánljuk

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Gyökeres változás jön a magyar egyetemeken, már tárgyalnak

Gyökeres változás jön a magyar egyetemeken, már tárgyalnak

Megkezdődtek az egyeztetések a magyar felsőoktatás alapítványi fenntartási rendszerének átalakításáról – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter. A tárcavezető Katz Sándor felsőoktatási államtitkárral közösen tárgyalt a rektorokkal a modellváltó egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványainak jövőjéről. A kormányzat célja a jelenlegi konstrukció kivezetése, az intézményi önállóság erősítése, egyúttal az uniós elvárásoknak való megfelelés. Az átalakítás révén a magyar egyetemek ismét teljes jogú szereplőként kapcsolódhatnak be az európai oktatási és kutatási együttműködésekbe, így a hallgatók és kutatók újra hozzáférhetnek az Erasmus- és Horizon-programokhoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×