Infostart.hu
eur:
363.52
usd:
308.35
bux:
140328.89
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Az Európai Unió Bíróságának, a Curiának a luxembourgi tárgyalóterme 2020. december 1-jén, amikor elkezdik tárgyalni az Európai Bizottság által Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárás keretében az igazságszolgáltatásra vonatkozó, 2020. február 14-én hatályba lépett lengyel szabályozások ügyét.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Jogállamisági jogszabály: politikai döntéshozó lesz az Európai Bíróság

Azzal, hogy a lengyel és magyar részről vitatott módon az EU-többség jogszabályt fogadott el a közösségi pénzek elérhetőségének jogállamisági feltételekhez kötéséről, döntéshozói helyzetbe kerül a politikai vitákat kerülő Európai Bíróság.

Az EP szerdai plenáris ülésén elfogadott leendő új EU-törvénynek mind adott formájú jogszerűségét, mind pedig végrehajtásának lehetséges értelmezését láthatóan homlokegyenest eltérő módon ítéli meg Lengyelország és Magyarország, illetve a többi tagállam, valamint (az utóbbiakkal egyetértő) Európai Bizottság és az Európai Parlament.

Tekintve, hogy az előbbi kettő egyértelművé tette, hogy a jogszabály legitimitását szándékukban áll az Európai Bíróság előtt megkérdőjelezni, ezzel az uniós ügyek kapcsán szokatlan módon heves politikai vitában az unió jogrendjében végső fórumnak számító luxembourgi bíróságnak kell majd immár jogi alapon igazságot tennie.

Mindez sokak félelme szerint magában rejti annak kockázatát, hogy

az EU-bíróság működése és ítélete politikai élt kap, és közvetlen politikai csatározások középpontjába kerül

– mutatnak rá nemzetközi megfigyelők.

A brüsszeli Politico ennek kapcsán idézte Burkhard Hesst, az európai jog egyik nemzetközi hírű luxembourgi szakértőjét, aki a kialakult helyzet szokatlanságára utalva emlékeztetett, hogy idáig többnyire a piaci joganyagtól való vélelmezett eltérés, illetve az európai uniós és a nemzeti jog viszonyrendszere kapcsán kerültek az Európai Bíróság elé vitás ügyek. Most azonban egyes tagországok, illetve uniós intézmények hónapok óta tartó politikai vitájának a központi eleméről, a vitákat kiváltó jogállamisági jogszabályról kell majd a luxembourgi bíráknak véleményt mondaniuk.

A jelenség, hogy a tagállamok gyakran elhúzódó alkudozásai nyomán olyan kompromisszumos megoldás születik, amely az új jogszabály majdani végrehajtásánál eltérő értelmezésre ad módot, önmagában nem új. Az uniós joganyag kiszélesedésével és a résztvevői kör – a tagállamok számának – radikális megnövekedésével egyre nehezebb mindenkinek megfelelő megoldásra jutni egy-egy készülő jogszabály kapcsán. Ilyenkor azok, akik különösen fontosnak tartanák az adott terület közösségi szabályozását, sokszor belemennek, hogy lényegében félig kész, nem pontosan értelmezett formájában is (kvázi kompromisszummal) lezárják a jogalkotás folyamatát.

Ha aztán a későbbiekben, az eltérő értelmezések során, valamely kárvallott jogorvoslat céljából a bírósághoz fordul, és az ügy az Európai Bíróságig jut, akkor ez utóbbi azzal a felelősségek kell, hogy kézbe vegye az ügyet, hogy nem csupán konkrét vitás ügyfelei között tesz igazságot, hanem ítéletével joganyagot is alkot, ha attól kezdve az ő értelmezése számít jogilag kötelező iránymutatásnak.

Ez a felelősség piacszabályozási kérdéseknél is jelentős lehet,

politikai természetű ügy kapcsán azonban szokatlanul nagy terhet rak majd a luxembourgi bírák vállára.

Ismeretes, hogy a jogállamisági ügy politikai tétje önmagában is jelentős, révén ezen múlhat, hogy a két kérdéses ország ellen a belátható jövőben – a jogszabály alapján – indulhatnak-e majd eljárások, miként arra sokan máris egyértelműen készülődnek.

Az Európai Bíróság működését létrehozásától kezdődően szándékosan mintegy kivonták az EU-ügyek napi forgatagából, még inkább a politikai viták menetéből. Nem kis részt ezért is telepítették a brüsszeli napi ügyektől 250 kilométerrel arrébb, Luxembourgba. Sokak félelme szerint azonban a mostani ügy könnyen olyan további viták nyitánya lehet, amelyek fokozódó mértékben politizálhatják a mindeddig a jogsemlegesség talajáról megszólaló bíróság működését.

Címlapról ajánljuk

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Alapvetően jó a hangulat a nemzetközi tőkepiacokon, a befektetők azt árazzák, hogy áttörés jöhet az amerikai-iráni tárgyalásokban a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. Ez alapvetően javította a nemzetközi befektetői közösség kockázatvállalási hajlandóságát, de nagyot mentek tegnap az amerikai technológiai részvények is, ami a szélesebb piacok számára is lendületet adott. Az ázsiai tőzsdéken emelkedéseket lehetett látni reggel, míg Európában kis mozgásokkal indul a nap. A magyar tőzsdén még mindig a Tisza párt kétharmados győzelme mozgatja az árfolyamokat, míg hétfőn a blue-chipek emelkedtek nagyot, azokban kedden már kisebb korrekció volt, ma pedig ismét emelkedés van, erősödnek a hazai blue chipek, felpattan a 4iG és az Opus. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×