Az EP szerdai plenáris ülésén elfogadott leendő új EU-törvénynek mind adott formájú jogszerűségét, mind pedig végrehajtásának lehetséges értelmezését láthatóan homlokegyenest eltérő módon ítéli meg Lengyelország és Magyarország, illetve a többi tagállam, valamint (az utóbbiakkal egyetértő) Európai Bizottság és az Európai Parlament.
Tekintve, hogy az előbbi kettő egyértelművé tette, hogy a jogszabály legitimitását szándékukban áll az Európai Bíróság előtt megkérdőjelezni, ezzel az uniós ügyek kapcsán szokatlan módon heves politikai vitában az unió jogrendjében végső fórumnak számító luxembourgi bíróságnak kell majd immár jogi alapon igazságot tennie.
Mindez sokak félelme szerint magában rejti annak kockázatát, hogy
az EU-bíróság működése és ítélete politikai élt kap, és közvetlen politikai csatározások középpontjába kerül
– mutatnak rá nemzetközi megfigyelők.
A brüsszeli Politico ennek kapcsán idézte Burkhard Hesst, az európai jog egyik nemzetközi hírű luxembourgi szakértőjét, aki a kialakult helyzet szokatlanságára utalva emlékeztetett, hogy idáig többnyire a piaci joganyagtól való vélelmezett eltérés, illetve az európai uniós és a nemzeti jog viszonyrendszere kapcsán kerültek az Európai Bíróság elé vitás ügyek. Most azonban egyes tagországok, illetve uniós intézmények hónapok óta tartó politikai vitájának a központi eleméről, a vitákat kiváltó jogállamisági jogszabályról kell majd a luxembourgi bíráknak véleményt mondaniuk.
A jelenség, hogy a tagállamok gyakran elhúzódó alkudozásai nyomán olyan kompromisszumos megoldás születik, amely az új jogszabály majdani végrehajtásánál eltérő értelmezésre ad módot, önmagában nem új. Az uniós joganyag kiszélesedésével és a résztvevői kör – a tagállamok számának – radikális megnövekedésével egyre nehezebb mindenkinek megfelelő megoldásra jutni egy-egy készülő jogszabály kapcsán. Ilyenkor azok, akik különösen fontosnak tartanák az adott terület közösségi szabályozását, sokszor belemennek, hogy lényegében félig kész, nem pontosan értelmezett formájában is (kvázi kompromisszummal) lezárják a jogalkotás folyamatát.
Ha aztán a későbbiekben, az eltérő értelmezések során, valamely kárvallott jogorvoslat céljából a bírósághoz fordul, és az ügy az Európai Bíróságig jut, akkor ez utóbbi azzal a felelősségek kell, hogy kézbe vegye az ügyet, hogy nem csupán konkrét vitás ügyfelei között tesz igazságot, hanem ítéletével joganyagot is alkot, ha attól kezdve az ő értelmezése számít jogilag kötelező iránymutatásnak.
Ez a felelősség piacszabályozási kérdéseknél is jelentős lehet,
politikai természetű ügy kapcsán azonban szokatlanul nagy terhet rak majd a luxembourgi bírák vállára.
Ismeretes, hogy a jogállamisági ügy politikai tétje önmagában is jelentős, révén ezen múlhat, hogy a két kérdéses ország ellen a belátható jövőben – a jogszabály alapján – indulhatnak-e majd eljárások, miként arra sokan máris egyértelműen készülődnek.
Az Európai Bíróság működését létrehozásától kezdődően szándékosan mintegy kivonták az EU-ügyek napi forgatagából, még inkább a politikai viták menetéből. Nem kis részt ezért is telepítették a brüsszeli napi ügyektől 250 kilométerrel arrébb, Luxembourgba. Sokak félelme szerint azonban a mostani ügy könnyen olyan további viták nyitánya lehet, amelyek fokozódó mértékben politizálhatják a mindeddig a jogsemlegesség talajáról megszólaló bíróság működését.