eur:
404.93
usd:
375.41
bux:
76478.67
2024. november 8. péntek Zsombor
Strasbourg, 2018. szeptember 12.Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselők a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Nyitókép: Patrick Seeger

Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint jogszerűen indult Magyország ellen a jogállamisági eljárás

A magyar kereset elutasítását javasolja az Európai Bíróság főtanácsnoka abban a perben, amelyben Magyarország megtámadta a 7. cikk szerinti eljárást kezdeményező EP-szavazás szabályosságát.

Michal Bobek európai bírósági főtanácsnok szerint jogszerű szavazásban született az a kétharmados többség, amellyel az Európai Parlament a demokratikus jogok rendszerszerű sérülését vélelmezte Magyarországon és ezért kezdeményezte, hogy az EU tanácsa indítsa el az ilyen esetekre kilátásba helyezett, alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást az országgal szemben.

Az úgynevezett Sargentini-jelentést 2018 szeptemberében fogadta el 448-197 arányban az Európai Parlament plenárisa, 48 képviselő tartózkodott. A magyar néppárti delegáció kezdettől fogva vitatta a szavazás érvényességét, azzal érvelve, hogy amennyiben a tartózkodókat is beszámították volna, akkor a többségi arány nem érte volna el a kétharmadot. Először azt próbálta elérni, hogy az EP alkotmányügyi bizottsága véleményezze az esetet, majd ennek elmaradása után Magyarország formálisan panaszt tett a luxembourgi Európai Bíróságon.

A luxembourgi pereket hagyományosan úgynevezett főtanácsnoki vélemény és iránymutatás kíséri, amelyben a bíróság adott ügynél kinevezett főtanácsnoka előzetesen megvizsgálja és értékeli az ügyet, javaslatot téve egyúttal az általa helyesnek vélt ítéletre.

A főtanácsnoki vélemény jogilag nem kötelezi a bírói testületet,

de az esetek többségében előrevetíti azt, hogy mi lesz a végső bírósági döntés iránya.

Michal Bobek a csütörtök reggel közzétett indoklásában azzal érvelt, hogy parlament eljárási szabályzatának szavazásra vonatkozó része úgy rendelkezett, hogy „a szavazásra bocsátott
szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához

csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe,

kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő”, az utóbbi pedig az adott esetben Bobek szerint nem állt fenn.

A főtanácsnok emlékeztetett továbbá, hogy a képviselőket másfél nappal a szavazást megelőzően megfelelően tájékoztatták arról a tényről, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni, azaz a szavazásban résztvevők „tudomással bírtak a szavazási eljárás szabályairól, és ennek következtében e szabályokra figyelemmel élhettek szavazati jogukkal”.

Emellett Bobek azt is megjegyezte, hogy úgymond nyelvi szempontból a „tartózkodás” és a „leadott szavazat” fogalma kölcsönösen kizárja egymást. „Míg ugyanis a tartózkodó személy azt kéri, hogy szavazatát se valamely javaslat mellett, se az ellen ne vegyék figyelembe, és azt kívánja, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna, a „leadott szavazat” fogalma arra utal, hogy valamely személy a javaslat melletti vagy az elleni szavazatával tevőlegesen kifejezte véleményét” – mutatott rá indoklásában az európai bíróság főtanácsnoka, azzal a javaslattal zárva véleményét, hogy „

a bíróság Magyarország keresetét megalapozatlanként utasítsa el”.
Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: Olaf Scholz megelégelte az állandó revolverezést, úgy érezheti, most rajta van a világ szeme

Prőhle Gergely: Olaf Scholz megelégelte az állandó revolverezést, úgy érezheti, most rajta van a világ szeme

Az ellenzéki Kereszténydemokrata Uniónak az az érdeke, hogy minél előbb előre hozott választásokat tartsanak Németországban, miután a liberálisok a pénzügyminiszter menesztését követően kiléptek a kormánykoalícióból – mondta az InfoRádióban a volt berlini magyar nagykövet, aki arról is beszélt, hogy miért várnak kulcsfontosságú hetek Olaf Scholzra.

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Egyre terjednek azok a felvételek, melyeken az látható, hogy az ősöreg orosz Szu-25-ös csatarepülőgépek már egészen közel merészkedhetnek az ukrán célpontokhoz anélkül, hogy a légvédelem veszélyeztetné őket. A gondokat tetézi, hogy a Donbaszban és Kurszkban is haladnak előre az orosz csapatok, ráadásul Lengyelország is lemondott egy Mig-29-es vadászgépeket tartalmazó szállítmányt. Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitottnak mutatkozott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal a háború lezárásáról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×