Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Strasbourg, 2018. szeptember 12.Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselők a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Nyitókép: Patrick Seeger

Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint jogszerűen indult Magyország ellen a jogállamisági eljárás

A magyar kereset elutasítását javasolja az Európai Bíróság főtanácsnoka abban a perben, amelyben Magyarország megtámadta a 7. cikk szerinti eljárást kezdeményező EP-szavazás szabályosságát.

Michal Bobek európai bírósági főtanácsnok szerint jogszerű szavazásban született az a kétharmados többség, amellyel az Európai Parlament a demokratikus jogok rendszerszerű sérülését vélelmezte Magyarországon és ezért kezdeményezte, hogy az EU tanácsa indítsa el az ilyen esetekre kilátásba helyezett, alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást az országgal szemben.

Az úgynevezett Sargentini-jelentést 2018 szeptemberében fogadta el 448-197 arányban az Európai Parlament plenárisa, 48 képviselő tartózkodott. A magyar néppárti delegáció kezdettől fogva vitatta a szavazás érvényességét, azzal érvelve, hogy amennyiben a tartózkodókat is beszámították volna, akkor a többségi arány nem érte volna el a kétharmadot. Először azt próbálta elérni, hogy az EP alkotmányügyi bizottsága véleményezze az esetet, majd ennek elmaradása után Magyarország formálisan panaszt tett a luxembourgi Európai Bíróságon.

A luxembourgi pereket hagyományosan úgynevezett főtanácsnoki vélemény és iránymutatás kíséri, amelyben a bíróság adott ügynél kinevezett főtanácsnoka előzetesen megvizsgálja és értékeli az ügyet, javaslatot téve egyúttal az általa helyesnek vélt ítéletre.

A főtanácsnoki vélemény jogilag nem kötelezi a bírói testületet,

de az esetek többségében előrevetíti azt, hogy mi lesz a végső bírósági döntés iránya.

Michal Bobek a csütörtök reggel közzétett indoklásában azzal érvelt, hogy parlament eljárási szabályzatának szavazásra vonatkozó része úgy rendelkezett, hogy „a szavazásra bocsátott
szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához

csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe,

kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő”, az utóbbi pedig az adott esetben Bobek szerint nem állt fenn.

A főtanácsnok emlékeztetett továbbá, hogy a képviselőket másfél nappal a szavazást megelőzően megfelelően tájékoztatták arról a tényről, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni, azaz a szavazásban résztvevők „tudomással bírtak a szavazási eljárás szabályairól, és ennek következtében e szabályokra figyelemmel élhettek szavazati jogukkal”.

Emellett Bobek azt is megjegyezte, hogy úgymond nyelvi szempontból a „tartózkodás” és a „leadott szavazat” fogalma kölcsönösen kizárja egymást. „Míg ugyanis a tartózkodó személy azt kéri, hogy szavazatát se valamely javaslat mellett, se az ellen ne vegyék figyelembe, és azt kívánja, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna, a „leadott szavazat” fogalma arra utal, hogy valamely személy a javaslat melletti vagy az elleni szavazatával tevőlegesen kifejezte véleményét” – mutatott rá indoklásában az európai bíróság főtanácsnoka, azzal a javaslattal zárva véleményét, hogy „

a bíróság Magyarország keresetét megalapozatlanként utasítsa el”.
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×