eur:
411.25
usd:
392.96
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz köztársasági elnök a Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével folytatott megbeszélésen a Parlamentben 2020. szeptember 29-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Újabb epizód a kirgíz válságban

Lemondott az elnök. A volt szovjet tagköztársaság az október 4-én tartott parlamenti választás után káoszba sodródott.

Az Interfax idézte Dzsejenbekov üzenetét a kirgiz néphez, amelyben közli, hogy továbbra is feszült a helyzet az országban, számára mindennél fontosabb a társadalmi béke és nyugalom megteremtése, és "semmi se drágább minden egyes honfitárs életénél".

"Nem ragaszkodom foggal-körömmel a hatalomhoz. Nem szeretnék olyan elnökként bevonulni Kirgizisztán történelmébe, mint aki vért ontott, és lövette saját polgárait. Ezért döntöttem úgy, hogy lemondok" - üzente az államfő.

A volt szovjet tagköztársaság az október 4-én tartott parlamenti választás után káoszba sodródott. A választáson az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba. Emiatt tömeges tüntetések kezdődtek a fővárosban, Biskekben és más nagyvárosokban is, a választási eredményeket pedig érvénytelenítette a központi választási bizottság.

Lemondása előtt egy nappal az elnök jóváhagyta Szadir Zsaparov új miniszterelnök kinevezését, miután azt a parlament is elfogadta. Az államfő eddig elutasította ezt, hangsúlyozva, hogy mindaddig nem hajlandó jóváhagyását adni, amíg azt meg nem erősítik parlamenti többséggel a képviselők több mint felének a jelenlétében, ami szerdán végül meg is történt. A kirgiz vezető ezért aláírta a Zsaparovnak és kabinetjének a kinevezését érvényesítő rendeletet - közölte az elnöki hivatal egy sajtóközleményben.

A kirgiz parlament szerdán a miniszterelnök személyén kívül jóváhagyta az új kabinet összetételét, programját és végrehajtó struktúráját is - tudatta az AKIpress helyi hírügynökség. Dzsejenbekov kedden megsemmisítette a parlament múlt hétfői határozatát Zsaparov kinevezéséről, arra hivatkozva, hogy a törvényhozás nem volt határozatképes a döntés legitimálásához. Egyes parlamenti képviselők, ügyvédek és szakértők megkérdőjelezték a lépés jogosultságát, azt állítva, hogy az eljárási szabályokat sértett.

Az 51 éves Zsaparov volt az egyetlen jelölt a tisztségre. Zsaparov korábban Kurmanbek Bakijev egykori elnök tanácsadójaként tevékenykedett. Egyes ellenzéki csoportok szerint valójában Dzsejenbekov beépített embere. A nacionalista Zsaparovot a korábbi politikai válságok idején elkövetett túszejtés miatt tizenegy és fél évi elzárásra ítélték, október elején hívei szabadították ki a börtönből. Zsaparov és Dzsejenbekov tárgyalásokat folytatott egymással az utóbbi távozásáról. Zsaparov korábban leszögezte: Dzsejenbekovnak azonnal távoznia kell a hatalomból.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×