Infostart.hu
eur:
383.92
usd:
329.81
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz köztársasági elnök a Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével folytatott megbeszélésen a Parlamentben 2020. szeptember 29-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Újabb epizód a kirgíz válságban

Lemondott az elnök. A volt szovjet tagköztársaság az október 4-én tartott parlamenti választás után káoszba sodródott.

Az Interfax idézte Dzsejenbekov üzenetét a kirgiz néphez, amelyben közli, hogy továbbra is feszült a helyzet az országban, számára mindennél fontosabb a társadalmi béke és nyugalom megteremtése, és "semmi se drágább minden egyes honfitárs életénél".

"Nem ragaszkodom foggal-körömmel a hatalomhoz. Nem szeretnék olyan elnökként bevonulni Kirgizisztán történelmébe, mint aki vért ontott, és lövette saját polgárait. Ezért döntöttem úgy, hogy lemondok" - üzente az államfő.

A volt szovjet tagköztársaság az október 4-én tartott parlamenti választás után káoszba sodródott. A választáson az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba. Emiatt tömeges tüntetések kezdődtek a fővárosban, Biskekben és más nagyvárosokban is, a választási eredményeket pedig érvénytelenítette a központi választási bizottság.

Lemondása előtt egy nappal az elnök jóváhagyta Szadir Zsaparov új miniszterelnök kinevezését, miután azt a parlament is elfogadta. Az államfő eddig elutasította ezt, hangsúlyozva, hogy mindaddig nem hajlandó jóváhagyását adni, amíg azt meg nem erősítik parlamenti többséggel a képviselők több mint felének a jelenlétében, ami szerdán végül meg is történt. A kirgiz vezető ezért aláírta a Zsaparovnak és kabinetjének a kinevezését érvényesítő rendeletet - közölte az elnöki hivatal egy sajtóközleményben.

A kirgiz parlament szerdán a miniszterelnök személyén kívül jóváhagyta az új kabinet összetételét, programját és végrehajtó struktúráját is - tudatta az AKIpress helyi hírügynökség. Dzsejenbekov kedden megsemmisítette a parlament múlt hétfői határozatát Zsaparov kinevezéséről, arra hivatkozva, hogy a törvényhozás nem volt határozatképes a döntés legitimálásához. Egyes parlamenti képviselők, ügyvédek és szakértők megkérdőjelezték a lépés jogosultságát, azt állítva, hogy az eljárási szabályokat sértett.

Az 51 éves Zsaparov volt az egyetlen jelölt a tisztségre. Zsaparov korábban Kurmanbek Bakijev egykori elnök tanácsadójaként tevékenykedett. Egyes ellenzéki csoportok szerint valójában Dzsejenbekov beépített embere. A nacionalista Zsaparovot a korábbi politikai válságok idején elkövetett túszejtés miatt tizenegy és fél évi elzárásra ítélték, október elején hívei szabadították ki a börtönből. Zsaparov és Dzsejenbekov tárgyalásokat folytatott egymással az utóbbi távozásáról. Zsaparov korábban leszögezte: Dzsejenbekovnak azonnal távoznia kell a hatalomból.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×