Varga Judit szerint a jelentés inkább kézikönyv a kettős mérce alkalmazásához. "Kezdők és haladók egyaránt számos ötletet meríthetnek belőle" - jegyezte meg a miniszter, aki összegyűjtött néhányat ezek közül a jogállamiság legnagyobb "barátait" (a Benelux és az északi államokat) bemutató jelentések áttanulmányozása után.

Azt írta: a magyar jelentés hivatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éves beszámolójára, ugyanakkor a bizottság ezt Belgium esetében nem tartotta szükségesnek. Akkor ugyanis kiderült volna, hogy a hagyományos saját forrásokat illetően Belgium esetében 2014 és 2018 között kétszer annyi ajánlással lezárult vizsgálat folyt, mint Magyarország esetében - hangsúlyozta Varga Judit.

Az Európai Szemeszter országspecifikus ajánlásaira csak a magyar jelentés utal. Pedig ezek az ajánlások például Belgium, Dánia, Luxemburg és Svédország esetében is a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletére szólítanak fel.

Kitért arra is, hogy a magyar jelentés hosszasan foglalkozik a bírák illetményrendszerével, és még a hároméves illetményemelési programot is "sikerül" kedvezőtlen színben feltüntetnie. Egyes Benelux és északi államok jelentései a bíróságok egyértelmű forráshiányait taglalják, a bizottság ezt mégsem találja problémásnak.

Varga Judit kiemelte azt is, hogy a bizottság "igen aggódik" a magyar médiapluralizmus helyzete miatt. A médiapluralizmus monitor szerint - amelyre Magyarország esetében sokat hivatkoznak - a médiapiac pluralizmusa Finnországban magas kockázatnak van kitéve. Ez persze a finn jogállamisági jelentésből nem derül ki - jegyezte meg a miniszter, aki bejegyzését úgy zárta: "ez csak egy kis ízelítő volt, hamarosan további példák következnek - immár haladóknak".