eur:
414.53
usd:
398.24
bux:
79395.62
2024. december 23. hétfő Viktória
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Ijesztő a vírushelyzet a keleti szomszédoknál

Változatlanul gyors ütemben terjed a koronavírus-járvány Ukrajnában, péntekre újabb rekord dőlt meg: egy nap alatt több mint 3100 új beteget regisztráltak az országban. Mindeközben Romániában 1391 embernél mutatták ki a Covid-vírust az utóbbi 24 órában, 100 ezres az összlétszám.

Az elmúlt napon 3144 új esettel 148 756-ra nőtt az eddig azonosított fertőzöttek száma Ukrajnában, az elhunytaké 53 újabb halálos áldozattal 3076-re emelkedett, miközben eddig 67 005-en gyógyultak meg, közülük előző nap 1128-an.

Jelenleg 78 675 beteget kezelnek koronavírus-fertőzéssel, számuk csaknem kétezerrel nőtt egy nap alatt.

A járvány kezdete óta a mostanit megelőzően a legtöbb új fertőzöttet, 2836-ot múlt pénteken jegyezték fel, az egy nap alatt elhunyt legtöbb beteget, 57-et pedig e hét hétfőn.

Területi bontásban előző nap a legtöbb új beteget, 404-et az ország második legfertőzöttebb területének számító fővárosból, Kijevből, a második legtöbbet, 302-őt pedig a nyugat-ukrajnai Ternopil megyéből jelentették.

Kijevben sem volt soha még ennyi új beteg egy nap alatt,

az azonosított fertőzöttek számában már gyakorlatilag utolérte az ország legfertőzöttebb régióját, a nyugati országrészben lévő Lviv megyét. A fővárosban eddig 16 523, Lviv megyében 16 626 beteget igazoltak. Mindkét régióból egyaránt hét újabb halálesetet jelentettek, így Kijevben az elhunytak száma 261-re, Lviv megyében pedig 462-re nőtt.

Előző nap a helyi kormány ismét felülvizsgálta a térségeknek és a településeknek a helyi járványhelyzet szerinti színes, azaz vörös, narancs, sárga és zöld zónába sorolását, Kijev már narancs zónába került. Vitalij Klicsko főpolgármester pénteken a Telegram üzenetküldő portálon be is jelentette, hogy ennek megfelelően szigorítanak a korlátozásokon, egyebek között legfeljebb

220 főre korlátozzák a sport-, kulturális, vallási és egyéb rendezvényeken részt vevők létszámát.

Emellett ismét el kell halasztani a nem életveszélyes esetekben a kórházi beutalásokat. Ez alól kivételt a terhes nők, az újszülöttek és a rákos betegek képeznek.

Kárpátalján a jelenlegi adatok alapján az igazolt fertőzöttek száma 8453, az elhunytaké hárommal 280-ra nőtt, miközben eddig 3613-an győzték le a kórt. A megyében

Csap már a legsúlyosabb, azaz vörös besorolású lett, Ungvár, Munkács és több járás narancs zónába került.

Kijev megyében 59 iskolában azonosítottak fertőzött gyermeket vagy pedagógust, ezért 14 tanintézmény teljesen, 44-ben pedig egyes osztályok álltak át az online oktatásra - közölte a megyei kormányzói hivatal pénteken.

A kormány pénteken felülvizsgálta a külföldi országok zöld, illetve vörös besorolását is. Magyarország továbbra is zöld besorolású, az Ukrajnával szomszédos országok közül csak Moldova lett „vörös”, azaz Románia is – az előző hetivel ellentétben – ezúttal zöld besorolást kapott. A zöld zónába sorolt országokból érkezőknek nem kell kéthetes önelszigetelésbe vagy karanténba vonulniuk Ukrajnában.

Romániában meghaladta a 100 ezret az eddig azonosított fertőzöttek száma

Romániában a pénteki növekmény 15 százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát, de nem lépi túl a tesztek számával magyarázható heti ciklikus hullámzás megszokott kereteit. A pénteki magasabb fertőzési adatokat a megszokott 23–24 ezernél több, 26 ezer teszt kiértékelése alapján összesítették.

A stratégiai kommunikációs törzs pénteki jelentése szerint az utóbbi napon újabb 35 koronavírusos beteg vesztette életét. Ezzel

elérte a 3100-at a járvány romániai áldozatainak száma.

A kórházban kezelt koronavírusos betegek száma 7125-re csökkent, a súlyos eseteké viszont – egy hét folyamatos csökkenés után – csaknem hússzal növekedett: pénteken 478 koronavírusos beteget ápoltak intenzív osztályon.

A járvány hetek óta egyenletesen terjed Romániában, a napi esetszám 1200 körül stabilizálódott, de nem kezdett csökkenni, tehát nem lehet – az áprilisi után – egy második tetőzésről beszélni. Sőt, az egészségügyi szakemberek elkerülhetetlennek tartják, hogy az iskolák megnyitása miatt

a következő két–három hétben ismét emelkedni kezd a napi fertőzések száma.

Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint 12 610 iskolában a hagyományos óralátogatással, 238 iskolában kizárólag online, 4892 iskolában pedig vegyes rendszerben kezdődik az oktatás. Az iskolák a rendelkezésükre álló hely függvényében elvileg szabadon dönthettek arról, hogy a hatóságok által ajánlott zöld (hagyományos), sárga (vegyes) vagy vörös (kizárólag online) forgatókönyvet alkalmazzák-e.

Romániában hétfőn, a megelőző két hétben regisztrált lakosságarányos fertőzési ráta függvényében sorolták a zöld, sárga vagy vörös zónába az ország településeit. A több mint 3100 település többségében, ahol a helyi lakosság kevesebb mint 1 ezreléke fertőződött meg augusztus 24. és szeptember 5. között, elvileg megnyithatnak az iskolák.

Az országban 43 olyan település van, ahol a lakosság több mint 3 ezrelékénél mutatták ki a fertőzést: ezeken a vörössel jelölt forgatókönyvet kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az oktatás minden osztály számára az interneten indul.

Románia 410 településén 1 és 3 ezrelék között mérték a lakosságarányos fertőzési rátát, ezeken a településeken a sárgával jelölt forgatókönyv alkalmazását javasolják, ami azt feltételezi, hogy az alsó tagozat és a végzős (8. és 12.) osztályok diákjai vehetnek részt személyesen az órákon, a többi diák számára pedig – heti, kétheti váltásokban – váltakozva szerveznek hagyományos és online oktatást.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×