eur:
388.83
usd:
361.83
bux:
68611.62
2024. május 8. szerda Mihály
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök országa biztonsági tanácsának ülésén elnököl Minszkben 2020. augusztus 18-án. Fehéroroszországban tizedik napja tüntetnek, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással nyerte meg az augusztus 9-i elnökválasztást.
Nyitókép: MTI/AP/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Lukasenka elmondta, mikor lehet új választást tartani

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elismerte, hogy az ország társadalmi rendszere "bizonyos mértékben" tekintélyelvű, elnöki tisztségre szabott, amin változtatni kell a majdani új alkotmányban.

Az államfő Valentyin Szukalóval, a legfelsőbb bíróság elnökével tartott megbeszélése után tette ezt a nyilatkozatot. Szukalo részt vesz majd az új alaptörvény kidolgozásában. Az elnök szerint már folyik a munka az alkotmány módosításán, amelyet közvitára bocsátanak, és népszavazást is tartanak majd róla.

Az államfő korábban azt mondta, hogy kész az elnöki hatáskörök egy részét átadni, és a különböző hatalmi szintek jogköreit "lejjebb szállítani", de kizárólag alkotmányos reform keretében. Szerinte

egy új választásról is csak azután lehet szó, ha elfogadták az új alkotmányt.

Lukasenka két héten belül Moszkvába látogat - jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn. A szóvivő közölte, hogy egyelőre nem mérlegelik annak az orosz rendvédelmi tartaléknak a bevetését, amelyet Putyin Lukasenka kérésére hozott létre. Emlékeztetett, hogy ezt az erőt csak végső esetben alkalmaznák. Mint mondta, Moszkva meg tudná osztani Minszkkel az alkotmánymódosítással kapcsolatos tapasztalatait, de ilyen igény fehérorosz részről egyelőre nem mutatkozott.

Felszólal pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető - közölte a szóvivője. Cihanouszkaja videokapcsolaton keresztül szólal fel a testületben, Észtország meghívására, amely egyik nem állandó tagja a BT-nek.

Cihanouszkaja magát tartja az augusztus 9-i elnökválasztás győztesének, bár a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok 10,12 százalékát kapta. Eszerint a hivatalban lévő államfő, Aljakszandr Lukasenka szerezte meg a voksok több mint 80 százalékát, így hatodszor is elnökké választották. Az elnökválasztás óta tömegtüntetések zajlanak az országban, a tiltakozók Lukasenka távozását követelik.

Fehéroroszországban tizenöt nap elzárásra ítélték hétfőn Anatolij Bokunt, a Belaruszkalij állami bányaipari óriásvállalat sztrájkbizottságának tagját nem engedélyezett tiltakozó akcióban való részvétel miatt.

A szalihorszki Belaruszkalij a világ kálisótermelésének mintegy ötödét biztosítja, ami Fehéroroszország egyik legnagyobb bevételi forrását jelenti. A cég vájárjai augusztus 17-én vonultak ki Szalihorszk főterére Lukasenka lemondását és új választások kiírását követelve.

A sztrájkbizottság szóvivőjének közlése szerint a hatóságok véget vetettek a két hete tartó sztrájknak, újraindítva a termelést. Mint mondta, a fehérorosz Állambiztonsági Bizottság (KGB) - a többi között tömeges elbocsátások kilátásba helyezésével - gyakorolt nyomást a munkásokra, hogy hagyjanak fel a munkabeszüntetéssel.

A nap folyamán Minszkben őrizetbe vették az ellenzéki Koordinációs Tanács egy további elnökségi tagját. A testület tájékoztatása szerint Lilija Vlaszovát nem engedélyezett tüntetésen való részvétel miatt idézték be meghallgatásra a minszki rendőr-főkapitányságra.

Megtagadták a fehérorosz hatóságok hétfőn Tadeusz Kondrusiewicz minszki római katolikus érsektől, hogy Lengyelországból visszautazhasson Fehéroroszországba. Kondrusiewicz többnapos munkalátogatáson járt Lengyelországban, de amikor a Kuznica/Bruzgi határátkelőhelyen keresztül vissza akart térni egyházmegyéjébe, a hatóságok indoklás nélkül megtagadták beutazását - közölte a Kathpress katolikus hírügynökség. Kondrusiewicz fehérorosz állampolgár.

Lettország megtiltotta a beutazást Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök és 29 másik fehérorosz tisztségviselő számára az elnökválasztás után kialakult minszki helyzet miatt - tájékoztatott hétfőn a lett külügyminisztérium. Korábban hasonló intézkedéseket hozott Litvánia és Észtország is.

Fehéroroszország hétfőn válaszszankciókkal fenyegette meg Lettországot, Litvániát és Észtországot az intézkedés miatt. A minszki külügyminisztérium meggondolatlannak minősítette a három balti állam intézkedését. A 30 személy között szerepel Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, továbbá idősebb fia is.

A német szövetségi kormány továbbra is kiáll a fehéroroszországi ellenzéki tüntetők mellett, és nagyra becsüli kitartásukat - jelentette ki Angela Merkel kancellár Berlinben. Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján kiemelte, hogy a szövetségi kormány a békét, a demokratikus részvételt és a politikai változásokat kívánó fehéroroszországi emberek mellett áll.

Támogatásáról biztosította a fehérorosz ellenzéket Andzrej Duda lengyel államfő és Mateusz Morawiecki kormányfő is a Szolidaritás szakszervezet megalakulása 40. évfordulója alkalmából tartott gdanski megemlékezésen.

Címlapról ajánljuk
Már palesztinbarát sátortábor van Bécs leghíresebb egyetemén is

Már palesztinbarát sátortábor van Bécs leghíresebb egyetemén is

Aktivisták palesztinbarát tiltakozó tábort létesítettek Európa egyik legrégebbi egyetemének udvarán. A mintát az amerikai egyetemek tiltakozói jelentették. A rendőrség kivonult a helyszínre, de nem tiltotta be a tüntetést. A hasonló megmozdulások számos ország egyetemein immár szinte mindennapossá váltak.

Érkezik a kínai elnök, szerdától óriási lezárások jönnek a fővárosban – itt vannak a részletek

Mutatjuk, melyik fővárosi útvonalakon mikor kell jelentős korlátozásra számítani.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.08. szerda, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kínosan leszerepeltek az oroszoknak átadott fegyverek, tömeges légitámadást indított Moszkva Ukrajna ellen – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Kínosan leszerepeltek az oroszoknak átadott fegyverek, tömeges légitámadást indított Moszkva Ukrajna ellen – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Oroszország 2023 ősze óta kap fegyvereket Észak-Koreától, köztük számos rakétatípust is. A fegyverek hatékonyságával kapcsolatban azonban súlyos aggályok merülnek fel a bevetések alkalmával – írja az Ukrajinszka Pravda. Május 8-án az orosz erők tömeges légitámadást hajtottak végre Ukrajna több régiójában. A célpontok között stratégiai fontosságú létesítmények voltak, melyek közül többet is találat érhetett. Az ukrán légvédelem összesen 59 ellenséges eszközt semmisített meg - írta a Kyiv Post. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×