Az újraválasztására készüló jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump elfogadta az elnökjelöltséget a republikánusok konvenciójának utolsó napján, csütörtökön, ezzel immár formálisan is elnökjelölt.

A Fehér Ház Rózsakertjében rendezett ünnepségen az elnök úgy fogalmazott , "hálával telt szívvel és határtalan optimizmussal" fogadta el pártja elnökjelöltségét.

"Támogatásuk megtisztel" - mondta beszéde elején az elnök, majd dicsérte azt a "különleges fejlődést", amelyet szavai szerint közösen értek el. Hozzátette, hogy a következő négy évre ugyanezt ígéri. "Az új elnöki ciklusban ismét a történelem legnagyszerűbb gazdaságát építjük újra, gyorsan viszatérünk a teljes foglalkoztatottsághoz, a növekvő jövedelmekhez és a rekord mértékű felvirágzáshoz" - mondta.

Beszéde további részében - elemzők által ambiciózusnak minősített - gazdasági terveket vázolt fel.

Tíz hónap alatt tízmillió új munkahelyet, további egészségbiztosítási reformokat ígért,

valamint azt, hogy elsősorban Kínából "visszatelepítik" Amerikába az egészségügyi gyártókapacitásokat.

Párhuzamot vonva a Republikánus és a Demokrata Párt között azt hangoztatta, hogy két, egymástól nagyon eltérő vízió, filozófia és világnézet jellemzi őket. A választás tétje szerinte:

"vagy szocializmus, vagy Amerika maradjon olyannak, amilyennek szeretjük".

Leszögezte: ősszel arról is döntenek az amerikaiak, hogy hazájuk "a rend és a törvényesség országa legyen-e, vagy az anarchia uralkodjék el".

Kormányzata eddigi eredményei közül felidézte - a gazdaság teljesítménye mellett - az illegális bevándorlásra vonatkozó politikát, az amerikai-mexikói határon épülő falat, a bíróságokon elért személyi változásokat és a külpolitikában elért sikereket. Utóbbiak között említette a NATO megerősítését, Jeruzsálem Izrael fővárosaként történt elismerését, a nemrégiben Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között aláírt békemegállapodást, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet és vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi, valamint az iráni Kászim Szulejmáni likvidálását.

A világjárványért ezúttal is Kínát okolta

Kitért a koronavírus-járványra, beszédében

a vírust következetesen "Kína-vírusnak" nevezte.

Felidézte, hogy barátai is áldozatul estek a járványnak. Mint mondta, az év végéig, de talán még korábban is készen állhat az oltóanyag. A világjárványért ezúttal is Kínát okolta. Demokrata párti kihívóját, Joe Bident "Kína bábjának" nevezve kijelentette, hogy a járványellenes küzdelemben a demokraták, "sajnos, már a kezdetektől fogva csakis pártoskodó bírálatokra voltak képesek". Emlékeztetett arra: amikor úgy döntött, hogy betiltja a beutazást Kínából, "Joe Biden ezt hisztérikus és idegengyűlölő lépésnek nevezte. Ha rá hallgattunk volna, akkor százezrekkel több amerikai hal meg" - mondta Trump.

"Biden Amerikájában senki nem lesz biztonságban"

Az amerikai elnök nagy teret szentelt a demokraták és elnökjelöltjük, Joe Biden bírálatának. "Joe Biden gyenge", aki "a radikális baloldal bábja" - szögezte le. Biden korábbi szóbotlásaira és általa "árulásoknak" minősített véleményváltoztatásaira utalva hangsúlyozta: a demokrata párti politikus "az egész életét a történelem rossz oldalán töltötte". Felidézte, hogy a demokraták gyakran emlegetik a társadalmi igazságtalanságokat, majd feltette a kérdést: vajon miképpen is vezetnék azok után az országot, hogy romba döntötték? Utalt arra, hogy a demokraták szervezték ki a munkahelyeket külföldre, s szerinte most adóemelést terveznek. "Biden Amerikájában senki nem lesz biztonságban" - jelentette ki. Ígéretet tett arra, hogy továbbra is a rendfenntartó erők mellett áll, ellentétben a demokratákkal. Ezzel Biden azon korábbi felvetésére reagált, hogy elnökként csökkentené a rendőrségi költségvetést, s a felszabaduló összeget úgynevezett közösségi tervekre fordítaná. Trump leszögezte: "a rendőrségnek vissza kell adni a hatalmat", hozzátéve, "soha nem engedhetjük meg, hogy a csőcselék uralkodjék".

A zárónapon egyébként - amelynek témája az "Amerika nagyszerűsége" gondolat volt - a talán legbefolyásosabb republikánus politikusok mondtak beszédet: Mitch McConnelltől, a szenátus republikánus frakcióvezetőjétől Kevin McCarthyn, a képviselőházi republikánus csoport vezetőjén át az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb idegsebészéig, Ben Carsonig, aki a Trump-kormányzat építési és lakásügyi tárcáját irányítja. McConnell azt hangsúlyozta, hogy a demokrata párti politikusok ingyenes orvosi ellátást akarnak, még az illegális bevándorlóknak is, nem hajlandóak megvédeni a magzati életet, és az egész országot olyan "mocsárrá" változtatnák, "mint Washington". McCarthy az elmúlt négy év eredményeit sorolta, arra emlékeztetve, hogy a jelenlegi kormányzat "a világ valaha volt legerősebb gazdaságát" építette fel, védelmébe vette az abortuszellenes mozgalmat, és szembeszállt Kínával is.

Az afroamerikai Ben Carson - aki a baltimore-i Johns Hopkins kórházban volt sebész - az ország egyes városaiban eluralkodott erőszakról és a fajgyűlöletről beszélt. Beszéde elején együttérzését fejezte ki a wisconsini Kenoshában egy rendőr által hátba lőtt Jacob Blake családjának. "Ahhoz, hogy változást érjünk el, legelőször is össze kell fognunk a szeretet jegyében" - fogalmazott. Hangoztatta: semmi sem áll távolabb Donald Trumptól, mint a fajgyűlölet.

Az erőszakba torkolló tüntetésekről szólt Rudy Giuliani is, New York egykori híres polgármestere, jelenleg Donald Trump személyes ügyvédje. "Ezek a folytonos lázongások a demokraták irányította városokban egyértelmű képet festenek arról, milyen lenne a jövő egy Biden-elnökség alatt" - állította. Majd hozzáfűzte: Trumpra kell voksolni, mert "ő tudja megvédeni az amerikaiak biztonságát, és megőrizni az amerikai életformát".

A rendezvény idején a Fehér Ház előtt néhány százan tüntettek.