Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Lothar Wieler, a német közegészségügyi hatóság, a Robert Koch Intézet vezetője a koronavírus-járványról tart sajtóértekezletet Berlinben 2020. július 28-án.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Tobias Schwarz

Riasztóak a németországi adatok, az emberi hanyagságban látják az okot

A napi új fertőzöttek száma kedden az eddigi csaknem duplájára, 633-ra nőtt. A napi új fertőzések átlaga egy hete már 557, miközben július közepén még 350-nél kevesebb volt.

Aggasztónak tartja a koronavírusos esetek növekvő számát a Robert Koch német közegészségügyi intézet. Lothar Wieler intézetvezető az emberek hanyagságát okolja amiért, hogy megugrott a fertőzöttek száma.

Szerinte az adatok azt bizonyítják, hogy meg lehet fékezni a vírus terjedését, de ehhez továbbra is be kell tartani a higiéniai, maszkviselési és távolságtartási ajánlásokat.

Míg korábban nagyobb járványgócokhoz voltak köthetők a fertőzések, most sok elszórt esetről tudni

- figyelmeztetett Ute Rexroth, az RKI szakértője. Wieler nyomatékosította: egyelőre nem tudni, hogy a jelenlegi trend a második hullám kezdetét jelzi-e, de könnyen előfordulhat.

Németországban eddig 207 382 fertőzöttje és 9127 halálos áldozata van a koronavírus-járványnak a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint.

Eközben a német külügyminisztérium a fertőzések emelkedő számára és a lezárásokra hivatkozva azt javasolta állampolgárainak, hogy

csak a legszükségesebb esetekben utazzanak három spanyolországi régióba: Katalóniába, Aragóniába vagy Navarrába.

Spanyolország - a többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan - egyelőre nincs rajta a magas kockázatúnak nyilvánított országok német listáján. Katalónia rosszallását fejezte ki a berlini tárca ajánlása miatt. "A katalán kormány felelőssége teljes tudatában dolgozik az itt élők és az idelátogatók életének és egészségének védelméért" - írta közleményében Bernat Solé tartományi külügyminiszter.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×