Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Aleksandar Vucic szerb elnök (j) és a kétnapos hivatalos látogatáson Szerbiában tartózkodó szlovén hivatali partnere, Borut Pahor sajtótájékoztatót tart Belgrádban 2019. január 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Szerbia választ

21 lista indul a választásokon, a valamivel több mint 6,5 millió szavazópolgár összesen 3419 jelöltből választja meg a parlament 250 tagját.

Önkormányzati, vajdasági tartományi és parlamenti választásokat tartanak vasárnap Szerbiában.

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) adatai szerint országos szinten 21 lista indul a választásokon, a valamivel több mint 6,5 millió szavazópolgár összesen 3419 jelöltből választja meg a parlament 250 tagját.

A vajdasági tartományi parlament 120 helyéért 9 lista 875 jelöltje verseng.

A közvélemény-kutató intézetek felmérése szerint minden szinten

a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) szerezheti meg a legtöbb szavazatot, akár a voksok 58 százalékát is.

A második helyre az Ivica Dacic vezette, balközép Szerbiai Szocialista Párt (SPS) a legnagyobb esélyes 12,5 százalékkal, míg 4,9 százalékos támogatással a harmadik legnépszerűbb induló az ellenzéki Aleksandar Sapic olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó nevével fémjelzett lista.

A mintegy 250 ezres vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedüli magyar pártként indul a választásokon. A VMSZ-nek eddig négy képviselője volt a belgrádi törvényhozásban, a vajdasági parlamentben pedig hat. Az önkormányzatok közül Zentán, Magyarkanizsán, Topolyán, Szabadkán és Kishegyesen számít nagyobb támogatottságra a párt.

A választópolgárok 7 és 20 óra között adhatják le voksaikat. A végleges eredményeket várhatóan csütörtökig közzéteszik.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×