Infostart.hu
eur:
365.93
usd:
328.44
bux:
145369.92
2026. október 30. péntek Alfonz
Mentőegységek dolgoznak egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án, miután a légi jármű hajnalban lezuhant 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: Abedin Taherkenareh

Fordulat állhat be az Iránban lelőtt gép feketedobozai ügyében

Mehetnek Párizsba. Az eszközök azonban súlyosan meg vannak rongálódva.

Irán szerdán bejelentette, hogy Párizsba fogja küldeni elemzésre a tévedésből lelőtt ukrán utasszállító feketedobozait abban az estben, ha a szerencsétlenség vizsgálatában részes államok ehhez hozzájárulnak - közölte két, az ügyben jártas forrás.

Az Ukrán Nemzetközi Légitársaság Teheránból Kijevbe induló Boeing 737-es gépe január 8-án, nem sokkal a felszállás után zuhant le. Az iráni hatóságok először balesetről beszéltek, majd elismerték, hogy a Forradalmi Gárda légvédelme lőtte le a gépet tévedésből egy Föld-levegő rakétával. A repülőn lévő 176 emberből senki sem élte túl a tragédiát. A járaton 55 kanadai-iráni állampolgár utazott.

Az érintett államok: Ukrajna, Kanada és az Egyesült Államok. Korábban Kanada nyomást gyakorolt Teheránra, hogy küldje a feketedobozokat Párizsba. Irán előzőleg megtagadta, hogy az ukrán utasszállító a repülési adatait rögzítő berendezéseket átadja.

Márciusban Irán azt közölte az ENSZ szakosított légügyi ügynökségével, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel (ICAO), hogy Ukrajnába küldi a feketedobozokat. Szerdán azonban egy iráni tisztviselő az ICAO kormányzótanácsának videokonferenciáján bejelentette, hogy Teherán most

a súlyosan megrongálódott elektronikus eszközöket

a BEA francia légiforgalmi biztonsági hivatalhoz küldi. Erről egy nevét elhallgató forrás számolt be, aki hozzátette, hogy Irán a részes államok hozzájárulásától teszi függővé döntését.

A Reuters hírügynökség nem tudott elérni iráni tisztviselőt, hogy adjon magyarázatot az értesülésre.

Marc Garneuau, a kanadai légügyi minisztérium szóvivője ugyancsak elhárította a felkérést a magyarázatadásra. Ugyanakkor azt elmondta, hogy Irán márciusban az ügyben kötelezettségvállalást tett. Nyitottságot mutattak a feketedobozok átadására, de Kanada konkrét, iráni részről megmutatkozó lépéseket szeretne látni fejtette ki a szóvivő.

A nemzetközi szabályok szerint Iránnak joga van a vizsgálat felügyeletéhez, az Egyesült Államok azáltal részes a vizsgálatban, hogy a gépet ott gyártották, míg Ukrajna azért, mert az utasszállító üzemeltetője volt. Kanada pedig úgy válik az eset részesévé, hogy állampolgárai is meghaltak a szerencsétlenségben.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Moszkva sokat nyer azon, ha sokáig felfüggesztik az ukrán támadásokat

Bendarzsevszkij Anton: Moszkva sokat nyer azon, ha sokáig felfüggesztik az ukrán támadásokat

Az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadások hosszabb szüneteltetése többletbevételhez juttathatja Moszkvát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a poszt-szovjet térség szakértője. A Wall Street Journal értesülése szerint Kijev amerikai nyomásra függesztette fel ezeket a műveleteket. A szakértő a légvédelmi hiányról és a tárgyalási kilátásokról is beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.10.30. péntek, 18:00
Révész Renáta Liliána
pszichológus, gyásztanácsadó
A bejelentett magyar–amerikai megállapodás egy kis puzzledarab a nagy energiastratégiai kirakósban

A bejelentett magyar–amerikai megállapodás egy kis puzzledarab a nagy energiastratégiai kirakósban

A csütörtökön aláírt magyar–amerikai együttműködési megállapodás egyik pillére a Trump Peace Pipelines Framework (TPPF), amely az amerikai energiadominancia felé vezető út egyik állomása – de nem feltétlenül úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Trump „békevezetékeket” (peace pipelines) kínál Kelet-Közép- és Délkelet-Európának, hogy a régió országai, köztük Magyarország, alternatívát találjanak az orosz energiaforrásokra. Trump azonban nem puszta jóindulatból segítene: a kezdeményezés mögött komoly üzleti és geopolitikai érdekek húzódnak, a nagyhatalmi játszmában pedig Kínának is van néhány lapja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×