Celso de Mello bíró helyi idő szerint hétfőn 60 órát adott a szövetségi rendőrségnek, hogy kihallgassák Morót, aki a korrupcióellenes harc éllovasa hazájában, és pénteken nyújtotta be lemondását.

De Mello szerint

a törvénysértések, amelyekkel az elnököt vádolják, "egyértelmű kapcsolatban állnak az államfői jogkörök gyakorlásával", ezért Bolsonaro nem élvez mentességet.

A brazil vezetőt egyebek között hivatallal való visszaéléssel és az igazságszolgáltatás akadályozásával gyanúsítják.

Az igazságügyi miniszter azt követően jelentette be távozását, hogy Bolsonaro - Moro szerint személyes és politikai okokból - menesztette tisztségéből Maurício Leite Valeixót, a Brazil Szövetségi Rendőrség (DPF) vezetőjét. A tárcavezető azzal vádolta Bolsonarót, hogy beavatkozott a jogérvényesítésbe, és politikai válságot teremtett a koronavírus-járvány és gazdasági recesszió közepette. A történtek után többen követelték az elnök lemondását.

Moro a televízióban bemutatott egy WhatsApp-üzenetváltást, amelyben az államfő láthatólag megpróbált nyomást gyakorolni rá annak érdekében, hogy menessze Valeixót. A levelezés lehet a kiindulópontja az elnök elleni eljárás megindításának.

Ha az ügyészség elegendő bizonyítékot talál Bolsonaro ellen, akkor a képviselőház felhatalmazhatja a szövetségi legfelsőbb bíróságot, hogy indítsa meg a hivatalos nyomozást. Ha a vizsgálat végén a gyanú helytállónak bizonyul, a kongresszus megkezdheti a Bolsonaro menesztését célzó eljárást.

A radikális jobboldali elnök megosztja a brazilokat. A Datafolha felmérése szerint - amelyet a Folha de S. Paulo című napilapban tettek közzé - a lakosság 45 százaléka úgy véli, hogy a kongresszusnak alkotmányos vádeljárást kellene indítania az elnök ellen, míg 48 százalék szerint nem.