Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Katonák a lezuhant Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án. A légi jármű hajnalban zuhant le 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Ukrajna nem jutott előre a tragédia ügyében

Elégedetlenségének adott hangot Irán együttműködési készsége iránt a Teheránnál lelőtt ukrán utasszállító repülőgép katasztrófájának kivizsgálásában Ruszlan Rjabosapka ukrán főügyész.

A főügyész kifejtette, hogy az ukrán fél több ízben fordult megkereséssel az iráni kormányhoz és a főügyészhez a vizsgálathoz szükséges információkért, úgymint bizonyos tanúk vallomásáért, egyes tárgyi bizonyítékokért, azaz a gép maradványainak meghatározott darabjaiért, de választ eddig még egyetlen kérdésben sem kaptak.

Rjabosapka szavai szerint az ukrán fél kapcsolatban van a katasztrófában érintett többi ország képviselőivel is, és szóba került egy nemzetközi nyomozócsoport megalakítása, de egyelőre még nem jutottak végleges eredményre. A főügyész ugyanakkor

reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi nyomozócsoportot nagyjából két héten belül mégis létrehozhatják.

Megjegyezte, hogy ha ez mégsem jön létre, Ukrajna továbbra is nemzetközi jogi úton, megkeresések formájában próbálja elérni a célját, de - mint rámutatott - ez késlelteti a vizsgálatot.

A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó járata január 8-án zuhant le, nem sokkal felszállás után. A tragédiában 176-an vesztették életüket, köztük a gép 9 fős ukrán személyzete. Két utas volt még ukrán állampolgárságú, a többiek hat ország állampolgárai: irániak, kanadaiak, svédek, afgánok, németek és britek.

Irán többnapi tagadás után január 11-én végül beismerte, hogy légvédelme lőtte le tévedésből rakétákkal a Boeing 737-es típusú utasszállító gépet.

Január 19-én Haszan Rezaifár, az iráni polgári repülési szervezet balesetek kivizsgálásáért felelős igazgatója kijelentette, hogy - a korábbi hírekkel ellentétben - Irán egyelőre nem adja át sem Ukrajnának, sem Franciaországnak a katasztrófában megsérült feketedobozokat, amelyek a gép repülési adatait, illetve a pilótafülkében elhangzó beszélgetéseket hivatottak rögzíteni, hanem megpróbálja előbb saját maga megnyitni és leolvasni az adatokat róluk.

Kijev ezt megelőzően több ízben kérte Irántól, hogy adja át neki a feketedobozokat, jelezve, hogy Kijevben is van olyan speciális laboratórium, mint Franciaországban, amely képes megnyitni a súlyosan megrongálódott adatrögzítőket. Az iráni bejelentés után Kijev ismét közölte, hogy tovább konzultál Teheránnal a feketedobozok ukrán szakértőknek való átadásáról.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×