Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a járási elöljárók részére rendezett tanácskozáson az ankarai államfői palotában 2019. október 24-én. Erdogan ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé. A török hadsereg október 9-én offenzívát indított az Észak-Szíriában harcoló kurd milíciák ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Elnöki sajtószolgálat

Az egész térség számára fontos bejelentést tett Erdogan török elnök

A közlés szerint a líbiai egységkormány török hadakat kért "támogatásul", amire a török parlament áldását is adhatja.

A török parlament januárban napirendre tűzi a hadsereg Líbiába küldését - jelentette be csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, hangsúlyozva, hogy a támogatást a tripoli székhelyű nemzetközileg elismert líbiai egységkormány kérte.

A héten korábban Ibrahim Kalin elnöki szóvivő már jelezte: Ankarának szüksége lehet egy olyan törvényre, amely lehetővé teszi török csapatok Líbiába küldését.

Erdogan szerdán előre be nem jelentett látogatásra érkezett Tunéziába, ahol egyebek közt a líbiai helyzetről is tárgyalt Kaisz Szaíd frissen megválasztott tunéziai államfővel.

Két héttel korábban Szaíd megbeszéléseket folytatott Fájez esz-Szarrádzzsal, a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány miniszterelnökével.

A török kormány novemberben írt alá biztonsági és katonai együttműködési megállapodást Tripolival, kiváltva Görögország és más államok bírálatát. A megállapodást - amelynek értelmében líbiai kérésre Törökország katonai kiképzőszemélyzetet és felszerelést küldhet Líbiába - decemberben a líbiai egységkormány és a török parlament ratifikálta.

Törökország az ENSZ fegyverembargója ellenére már korábban is küldött katonai támogatást Szarrádzs kormányának.

A kőolajban gazdag észak-afrikai ország Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása és meggyilkolása óta gyakorlatilag káoszba süllyedt, és egymással rivalizáló fegyveres csoportok igyekeznek megszerezni az ország minél nagyobb része fölött az ellenőrzést.

A Líbia déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halifa Haftar tábornok április 4-én indította meg csapatait az ENSZ által elismert kormány ellenőrzése alatt álló Tripoli elfoglalására. A hadművelet megakadt, ám december 12-én a tábornok bejelentette, hogy hamarosan döntő offenzívát indít a főváros elfoglalásáért.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×