Az iráni diplomácia vezetője egyben bejelentette, hogy mivel a megállapodás rendelkezéseit továbbra sem teljesítik, Irán egy negyedik fázisban tovább korlátozza az úgynevezett atomalkuból fakadó kötelezettségeinek teljesítését.

Tavaly májusban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, s azóta többször is szankciókkal sújtotta az iszlám köztársaságot, hogy egy új, szigorúbb egyezségre bírja rá a teheráni vezetést. Irán eddig ettől elzárkózott. A szerződésben részes Németország, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország és Oroszország azon dolgozik, hogy megmentse az atomalkut és közvetítsen Washington és Teherán között.

Különösen az amerikai szankciók jelentenek nagy tehertételt az iráni gazdaságnak. Az EU csaknem 14 milliárd eurós hitelkerettel próbált segíteni az iszlám köztársaságnak, de a terveket Washington meghiúsította, nagy csalódást okozva ezzel a teheráni vezetésnek.

Irán idén júniustól elkezdte fokozatosan felmondani kötelezettségvállalásainak egy részét. Azóta Teherán három lépésben jelentett be ilyen intézkedéseket, és minden újabb fázisban határidőket szabott a többi részes ország számára, hogy tegyenek az amerikai szankciókért kárpótlást nyújtó intézkedéseket.

A következő kötelezettségvállalás-korlátozás novemberben esedékes. Ebben a fázisban Irán korlátlanul kezdene el uránt dúsítani a nemrég megépített korszerű és ezáltal gyorsabb centrifugáiban. A 2015-ös megállapodás egyik kulcsfontosságú eleme volt, hogy Irán csak korlátozott mennyiségben dúsíthat uránt és legfeljebb 3,67 százalékos tisztaságú szintre, elejét véve ezzel egy esetleges atomfegyver-programnak. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már augusztus végén jelentette, hogy Irán meghaladta mind a dúsított uránkészletére vonatkozó 202,8 kilogrammos, mind az urándúsítás tisztaságára vonatkozó 3,67 százalékos határértékeket.