Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
311.76
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Nyitókép: Pixabay.com

Nagy dobásra készül a fulladozó Bukarest vezetője

Kitiltaná Bukarest központjából a környezetszennyező autókat , a metropolisz övezeten kívül forgalomba helyezett autók behajtását a román fővárosba pedig környezetvédelmi matrica beszerezésétől tenné függővé.

Az erről szóló tervezetet szerdai sajtóértekezletén mutatta be a főpolgármester. A határozatot 45 napos közvita után, szeptemberben szavaztatná meg a főváros önkormányzati testületével.

Tervei szerint a határozatot 2020. január 3-ától léptetnék életbe. A más megyékben, vagy országokban forgalomba helyezett autók csak egy Oxigen B elnevezésű elektronikus matrica beszerzése esetén hajthatnak majd be Bukarestbe. A napi matrica árát 10 lejben (690 forint) az éves matricáét pedig 1900 lejben állapítanák meg.

Firea a fővárost körülvevő Ilfov megyei gépjárművek tulajdonosait felmentené a matrica kiváltásának kötelezettsége alól, arra hivatkozva, hogy – hozzá hasonlóan – az ottani lakosok többsége is bukaresti, és Ilfov megye valójában Bukarest metropolisz-övezetének számít.

A főpolgármester kitiltaná Bukarest központjából az összes olyan járművet, amelynek a légszennyezési besorolása nem éri el legalább az Euro 3-as szabványt. Az Euro 3-as autók csak egy Oxigen C elnevezésű matricával közlekedhetnének majd a központban, amelyet egy hónapra 75 lejért, egy évre pedig 900 lejért válthatnak ki.

Firea szerint Bukarest a hatodik legszennyezettebb levegőjű város az Európai Unióban, ahol – Ilfov megyével együtt – 1,6 millió autó szerepel a gépjármű-nyilvántartóban.

Két éve a román környezetvédelmi minisztérium is még azt tervezte, hogy németországi mintára környezetvédelmi matricarendszert vezetne be a nagyvárosokban, de az elképzelést azóta sem váltották valóra. 2017 februárjától a román kormány eltörölte a környezetvédelmi illetéket, ami korábban megnehezítette a környezetszennyező autók forgalomba helyezését.

Romániában több mint hatmillió autó van forgalomban ezek háromnegyede tíz évnél régebbi gyártású jármű.

Románia 2007-es uniós csatlakozása óta különböző – a gépkocsi korától vagy környezetszennyezési paramétereitől függő – adónemekkel és illetékekkel próbálta elejét venni annak, hogy az Európai Unió autótemetőjévé váljék, de a regisztrációs adó vagy környezetvédelmi illeték minden eddig kipróbált változatáról kiderült, hogy sértik az uniós jogot, és a román államnak vissza kellett fizetnie a járművek forgalomba íratásakor beszedett illetéket.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×