Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Simon Zsolt, a Most-Híd szlovák-magyar párt alelnöke, a párt európai parlamenti listavezetője szavaz a szlovákiai Pádár (Padarovce) község kultúrházában kialakított szavazókörben 2014. május 24-én. Szlovákiában ezen a napon tartják az európai parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Új szlovákiai párt elnöke: újra kell fogalmazni a magyarság jövőképét

Pozsonyban a hétvégén megtartotta alakuló közgyűlését a Simon Zsolt független parlamenti képviselő nevével fémjelzett újabb, immáron negyedik szlovákiai magyar párt, a Magyar Fórum. A párt céljai között szerepel, hogy alternatívát nyújtson a szlovákiai magyaroknak egy erős és egységes parlamenti képviselet érdekében.

A kormánypárti, jelenleg az 5 százalékos bejutási küszöb határán ingázó Híd, a parlamenten kívüli, 3,5 százalékon mozgó Magyar Közösség Pártja, és az egy százalék alatti támogatottságot jegyző Magyar Kereszténydemokrata Szövetség mellett szombaton megtartotta alakuló ülését az új szlovákiai magyar párt, a Magyar Fórum. A párt elnökévé azt a Simon Zsoltot választották, aki korábban az MKP színeiben volt már földművelésügyi miniszter, majd alapító tagja volt a Hídnak, melyből a 2016-os kormányalakítás során lépett ki, mert nem volt hajlandó szerepet vállalni a Smerrel és Szlovák Nemzeti Párttal kötött koalícióban.

Simon Zsolt szerint a Magyar Fórum

nem azért jött létre, hogy tovább darabolja a már így is eléggé megosztott szlovákiai magyar közösséget, hanem hogy összekapcsolja azt.

Az alakulóülésen elmondta, hogy a Hidat és az MKP-t a bukás veszélye sem kényszerítette rá arra, hogy változtasson nézetein. „A választót egyre kevésbé tudják megszólítani. A választó új politikusokat, generációváltást, új nézeteket és új célokat igényel” – hangsúlyozta az újonnan megalakult párt vezetője.

Egyúttal továbbra is elutasította az együttműködést a két jelenlegi kormánypárttal, a Smerrel, az SNS-szel, valamint a szélsőséges eszméket valló Mi Szlovákiánk Néppárttal. „Újra kell fogalmazni a magyarság jövőképét, rövid- és középtávú céljait, a párt programját, és céljait a 2020-as parlamenti választásokra” – tette hozzá. Simon Zsolt hozzátette, hogy a hétvégi európai parlamenti választáson még nem indulnak.

Simon fontosnak tartja a kisebbségfejlesztés hosszú távú céljainak meghatározását. Ennek kapcsán megváltoztatná Szlovákia alkotmányának preambulumát. Az alaptörvényben olvasható „mi, a szlovák nemzet“ szókapcsolatot a „mi, a Szlovák Köztársaság állampolgárai“ szövegre cserélné, hogy minden állampolgár a sajátjának érezze az országot. A párt programjában szerepel továbbá a területi felosztás átalakítása úgy, hogy az ne érintse hátrányosan a magyarságot, valamint a vidékfejlesztés és a magyar oktatási intézményrendszer újraértékelése is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×