Infostart.hu
eur:
387.42
usd:
333.5
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Szergej Lavrov orosz (b) és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kezet fog az Északi-sarki Tanács finnországi külügyminiszteri tanácskozásán Rovaniemiben 2019. május 6-án.
Nyitókép: Mandel Ngan

Katasztrófára figyelmeztet Lavrov

Az Egyesült Államok esetleges katonai beavatkozása Venezuelában nemcsak, hogy nem lenne igazolható, de katasztrofális következményekkel is járna - figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az amerikai hivatali partnerével, Mike Pompeóval folytatott hétfői tanácskozását követően a finnországi Rovaniemi városában.

A két tárcavezető az Északi-sarkvidéki Tanács ülésén egyeztetett.

Lavrov szerint az Egyesült Államok tisztségviselői értik, hogy a venezuelai válságnak nem lehet katonai megoldása.

"Amerikai, európai és latin-amerikai kollégáimmal folytatott egyeztetéseim alapján nem látom, hogy bárki is támogatna egy megfontolatlan katonai megoldást.

Remélem, hogy ezt a mindenkinél meglévő felfogást átültetik gyakorlati politikává, hogy nem lesz katonai megoldás, mert az katasztrofális lenne"

- fogalmazott az orosz tárcavezető.

Lavrov újságíróknak azt mondta, hogy a megbeszélés konstruktív légkörben zajlott, és apró előrelépéseket sikerült elérni a stratégiai nukleáris stabilitás kérdésében is. Hangsúlyozta: a több mint egyórás megbeszélésen a reálpolitikára összpontosítottak, nem pedig a sajtóban megjelent nyilatkozatokra. Úgy vélte, előrelépést sikerült elérni Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök néhány napja lezajlott telefonbeszélgetésén felvetett kérdések további megvitatásában.

"Regionális helyzetek egész sorát vitattuk meg, amik nemcsak az ENSZ, de általában is a nemzetközi kapcsolatok napirendjén szerepel, és szót ejtettünk a stratégiai stabilitással kapcsolatos kérdésekről is" - mondta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője elmondta: biztos abban, hogy Putyin és Trump a tavalyi helsinki csúcsot követően ismét találkozni fog. "Az elnökök megállapodtak abban, hogy találkozni fognak, amikor lesz rá lehetőségük. Biztos vagyok abban, lesz rá lehetőség, ezt majd a Kremlben fogják bejelenteni" - fűzte hozzá Lavrov.

Új utakat találni

Lavrov nyilatkozatára reagálva Pompeo újságírók előtt elmondta: "jó beszélgetést" folytatott Lavrovval, sokféle kérdésről szó esett, így bízik abban, hogy sikerül Oroszországgal azokon a területeken előrelépést elérniük, melyek mindkét országnak közös érdeke.

Az amerikai külügyminiszter arról is beszélt, hogy a két országnak vannak meglehetősen különböző érdekeik, ugyanakkor szándékukban áll, hogy megpróbáljanak új utakat találni, ahol valódi fejlődést tudnak elérni olyan területeken, ahol "egymást fedő érdekeik vannak, bármilyen csekélyek is azok".

Pompeo szót ejtett továbbá Iránról is, elmondta: az Egyesült Államok Irán részéről olyan tevékenységeket észlelt, melyek "lehetséges eszkalációt" jelezhetnek. Emiatt megtesznek minden megfelelő lépést, mind biztonsági szempontból, mind az elnök lehetőségei szempontjából; azért, hogy ha valami tényleg történne, az amerikai elnöknek többféle választási lehetősége legyen. Mindez egy nappal azután hangzott el, hogy az Egyesült Államok közölte, az amerikai kormányzat repülőgép-hordozót és bombázó alakulatot küldhet a térségbe, hogy ezzel ellensúlyozzák az iráni kormányerők jelentette fenyegetését.

Trump és Putyin május 3-án folytatott telefonbeszélgetést. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője szerint a két elnök egyebek mellett megvitatta a venezuelai helyzetet, a kelet-ukrajnai konfliktust és Észak-Korea atomfegyver-mentesítésének ügyét, valamint egy lehetséges új nukleáris egyezményről is egyeztettek.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×