A jemeni humanitárius válság beszüntetésére szólított fel vasárnap Ferenc pápa egyesült arab emirátusokbeli látogatása előtt. Ferenc, aki az első pápa, aki valaha az Arab-félszigetre látogat, közép-európai idő szerint este hétkor érkezik Abu-Dzabiba.
A katolikus egyházfő a decemberben megkötött korlátozott tűszünet sürgős ellenőrzését szorgalmazta, élelmet és gyógyszert kért a világ legsúlyosabb humanitárius válságától szenvedő jemeniek számára. A pápa erről azelőtt beszélt, mielőtt az őt az Egyesült Arab Emirátusokba, a Jemennel háborúban álló Szaúd-Arábiával szövetséges országba szállító repülőgép fedélzetére lépett volna.
"Az embereket kimerítette a hosszú konfliktus, sok gyermek éhezik, de nem lehetséges a humanitárius segély eljuttatása" - mondta a pápa vasárnapi déli áldásában. "A gyermekek és szüleik kiáltása felhallatszik az égbe" - tette hozzá.
Ferenc pápa azért utazik Abu-Dzabiba, hogy részt vegyen az emirátusokbeli Vének Muszlim Tanácsa által támogatott, vallásközi párbeszédről szóló konferencián, amelynek célja a vallási fanatizmus visszaszorítása az iszlám mérsékelt ágának népszerűsítésével. A kezdeményezés Ahmed el-Tajjíbtól, a nagy tiszteletnek örvendő egyiptomi ezeréves szunnita központ, az al-Azhár nagyimámjától ered.
A katolicizmus az Arab-félszigeten
Míg az észak- és dél-arábiai apostoli helynökség szerint a katolikusok túlnyomó többsége bevándorló,
a pápa látogatása az iszlám bölcsőjében újabb fontos korszak a katolikus egyházfőnek a moszlim vallással való kapcsolatai megerősítésére irányuló erőfeszítéseiben
- mutatott rá az AFP francia hírügynökség.
Kuvait volt a térség első állama, amely hivatalossá tette a kapcsolatait a Vatikánnal 1968-ban. Jemen 1998-ban, Bahrein 2000-ben, Katar 2002-ben és az Egyesült Arab Emírségek 2007-ben követte a példáját. Szaúd-Arábia és Omán mindmáig nem létesített hivatalos diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal.
Tavaly Szaúd-Arábia, ahol Mekka és Medina, az iszlám szent helyei találhatók, különböző keresztény hagyományok képviselőit fogadta, míg Mohammad bin Szalmán trónörökös a nyitás számos jelét mutatta a konzervatív vahhábita királyságban.
2018 áprilisában Szaúd-Arábia fogadta Jean-Louis Tauran francia bíborost, a vatikáni Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának néhai elnökét. A 2018 augusztusában elhunyt főpap a római katolikus egyház és az iszlám közötti párbeszéd lelkes támogatója volt.
2017 novemberében Besara Rai, a libanoni maronita egyház feje tett hivatalos látogatást Szaúd-Arábiában, ahol találkozott Szalmán királlyal és Mohammad trónörökössel.
A Perzsa(Arab)-öböl menti országokban több mint 3,5 millió keresztény él, mintegy 75 százalékuk katolikus, többségükben a Fülöp-szigetekről és Indiából bevándorolt dolgozók.
Az apostoli helynökségek szerint egymillió katolikus tartózkodik csak Szaúd-Arábiában, mintegy 350 ezer Kuvaitban, 80 ezer Bahreinben és 200-300 ezer Katarban, bár hivatalos adatok nem léteznek.
Az Egyesült Arab Emírségekben mintegy egymillió katolikus él Paul Hinder, az Egyesült Arab Emírségeket, Ománt és Jement magában foglaló dél-arábiai helynökség püspöke szerint.
A térségben 22 katolikus templom van, amelyeket a hívők látogathatnak, és ahol imádkozhatnak. A legtöbb katolikus templom a térségben - szám szerint nyolc - az Egyesült Arab Emírségekben működik.
Az ománi szultánságban, Kuvaitban és Jemenben négy-négy templom van, Katarban és Bahreinben egy-egy.
