A kedden közzétett értékelés szerint egyes megítélt támogatások pusztán más uniós, illetve az Európai Beruházási Bank által nyújtott finanszírozást váltottak ki. A források egy része olyan projektekhez került, amelyek más magán- vagy közfinanszírozáshoz is hozzájuthattak volna, noha nem biztos, hogy azonos feltételek mellett.

Az EFSI felállítása óta eltelt időben jóváhagyott projektek végrehajtásához összesen körülbelül 69 milliárd eurót ítélt meg a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság.

A brüsszeli testület szerint ezzel négy év alatt 360 milliárd eurót mozgósítottak az EU tagállamaiban, 1,4 millió munkahely létrejöttét segítve.

A számvevők azonban megkérdőjelezték a reálgazdaságban ténylegesen mozgósított többletberuházások összegét, kiemelve, a használt számítási módszerek esetenként a valósnál nagyobbnak tüntették fel ezek mértékét. Nem vették figyelembe, hogy

• bizonyos támogatások csupán más finanszírozási eszközöket váltottak ki, és
• a projektgazdák időnként csak azért részesítették előnyben az EFSI-t, mert olcsóbb volt vagy hosszabb visszafizetési időszakot tett lehetővé.

A földrajzi eloszlás sem volt eléggé kiegyensúlyozott a számvevőszék szerint, a támogatott projektek többsége a nagyobb nyugati tagállamokban koncentrálódott. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban aláhúzta: természetes, hogy a nagyobb gazdaságú és lakosságú tagországokba több befektetés jut.

"Az összes uniós pénzügyi eszközre és költségvetési garanciára vonatkozó, összehasonlítható teljesítmény- és monitoringmutatók hiánya csökkenti az átláthatóságot és az eredmények értékelhetőségét" - írta az ECA.

"Az EFSI az Európai Unió egyik zászlóshajó-programjaként kiemelt figyelmet élvez, így fontos, hogy az eredményességével kapcsolatos kijelentések szilárd alapokon nyugodjanak" - nyilatkozott Leo Brincat, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.

Az Európai Bizottság a bírálatokra reagálva hangsúlyozta a Juncker-terv eredményességét, rámutatva, az nem kiváltotta, hanem megerősítette a többi finanszírozási eszközt.

A 2015-ben útjára indított, eredetileg három évre tervezett beruházási programot később meghosszabbították, a tervek szerint így 2020-ig legkevesebb 500 milliárd eurót tud majd mozgósítani.