Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
337.49
bux:
120700.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Macedónia névváltoztatásának tervezett görög parlamenti ratifikációja ellen tüntetnek Athénban 2019. január 20-án. Görögország és Macedónia 2018. június 17-én egyezményt írt alá a két ország között kialakult névvita lezárásáról, amely értelmében a volt jugoszláv tagállamot Észak-Macedóniának (Észak-Macedóniai Köztársaságnak) fogják nevezni. A görögök területi követelésektől tartva ellenzik Macedónia nevének elismerését, mivel Görögország jelentős macedón kisebbségű északi tartományát Makedóniának hívják.
Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/Oresztisz Panajotu

Könnygázt használt a rendőrség, hogy feloszlassa a dühödten tiltakozó tömeget Athénban

Könnygázt használt a rendőrség Athénban, hogy feloszlassa a macedóniai névváltoztatás ellen tiltakozó tömeget vasárnap.

A több tízezer fős tömeg a Parlamentnél Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja ellen tüntetett - közölte a görög állami televízió.

Görögország minden szegletéből buszok vitték a tiltakozókat a fővárosba, amelynek központja a nemzeti lobogóktól kék-fehér "látványtengerré" változott.

Helyi lakosok elmondása szerint évtizedek óta ez volt a legnagyobb demonstráció Athénban, felülmúlta a korábbi években a gazdasági megszorítások elleni megmozdulásokat is.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök 27 éves vita végére tett pontot, amikor tavaly megállapodott a macedón kabinettel arról, hogy a volt jugoszláv tagállamot Észak-Macedóniának (Észak-Macedóniai Köztársaságnak) fogják nevezni. Szkopje már elfogadta az egyezményt, a görög parlament a jövő héten ratifikálhatja.

Görögország északi térségét Makedóniának hívják. Felmérések szerint a görögök mintegy hetven százaléka területi követelésektől tartva ellenzi, hogy a szomszédos balkáni országot Macedónia néven ismerjék el.

A névvita lezárása elengedhetetlen ahhoz, hogy Macedónia a NATO és az Európai Unió tagjává válhasson.

Athén, 2019. január 20.
Macedónia névváltoztatásának tervezett görög parlamenti ratifikációja ellen tüntetnek Athénban 2019. január 20-án. Görögország és Macedónia 2018. június 17-én egyezményt írt alá a két ország között kialakult névvita lezárásáról, amely értelmében a volt jugoszláv tagállamot Észak-Macedóniának (Észak-Macedóniai Köztársaságnak) fogják nevezni. A görögök területi követelésektől tartva ellenzik Macedónia nevének elismerését, mivel Görögország jelentős macedón kisebbségű északi tartományát Makedóniának hívják.
MTI/EPA/ANA-MPA/Oresztisz Panajotu
Macedónia névváltoztatásának tervezett görög parlamenti ratifikációja ellen tüntetnek Athénban 2019. január 20-án. Görögország és Macedónia 2018. június 17-én egyezményt írt alá a két ország között kialakult névvita lezárásáról, amely értelmében a volt jugoszláv tagállamot Észak-Macedóniának (Észak-Macedóniai Köztársaságnak) fogják nevezni. A görögök területi követelésektől tartva ellenzik Macedónia nevének elismerését, mivel Görögország jelentős macedón kisebbségű északi tartományát Makedóniának hívják. MTI/EPA/ANA-MPA/Oresztisz Panajotu

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×