Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.88
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

Szomáliai dzsihadisták ellen intézett légicsapásokat az amerikai hadsereg

A szomáliai al-Shabaab dzsihadista szervezet legalább 52 tagjával végeztek szombaton légicsapások, amelyeket az amerikai hadsereg közlése szerint arra válaszul indítottak, hogy a szélsőségesek egy "nagy csoportja" támadást intézett szomáliai katonák ellen.

Az Egyesült Államok hadserege afrikai parancsnokságának tájékoztatása szerint a légitámadást a közép-jubai régióban található Jilib közelében hajtották végre. Az amerikai hadsereg közleménye nem tért ki arra, hogy voltak-e áldozatai a radikális iszlamisták támadásának a szomáliai erők között.

Az al-Shabaab a szócsövének számító Shahada hírügynökségen keresztül arról számolt be, hogy a szomáliai hadsereg két támaszpontja elleni támadásában legalább 41 katona lelte halálát.

A szomáliai kormány eddig nem reagált az esettel kapcsolatban.

Az al-Shabaab célja, hogy kiűzze az Afrikai Unió békefenntartóit az országból, megdöntse a Nyugat támogatását élvező mogadishui kormányt, és radikális értelmezésen alapuló saríát (iszlám törvénykezést) vezessen be Szomáliában. A szomáliai dzsihadisták ennek érdekében rendszeresen hajtanak végre terrortámadásokat kormányzati, katonai vagy akár civil célpontok ellen országszerte, köztük a fővárosban, Mogadishuban is.

Az Egyesült Államok 2018-ban legalább 47 légitámadást hajtott végre Szomáliában a dzsihadisták ellen. Az amerikai légicsapások száma jelentősen megnőtt Donald Trump elnöksége óta.

Az al-Kaida terrorhálózattal kapcsolatban álló al-Shabaab azonban továbbra is nagy területeket tart ellenőrzése alatt Szomália déli és középső részén.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

A tegnapi nap folyamán szintet lépett a közel-keleti konfliktus eszkalációja, miután a NATO-tagállam Törökország légterében is iráni rakéta jelent meg. A háborús fenyegetés szélesedése mellett ráadásul a konfliktus gazdasági következményei is jelentősek, mivel a Hormuzi-szoros lezárása egyszerre emelte meg a globális olaj- és gázárakat. Törökország nagy energiaimport-függősége és a már eleve törékeny stabilitása miatt gazdasági szempontból is a sokk egyik legnagyobb vesztese lehet: az energiaársokk gyorsan rontaná a külső egyensúlyt, nyomás alá helyezné a lírát és újragyorsíthatná az inflációt. Bár Ankara adócsökkentéssel és devizapiaci beavatkozással próbálhatja tompítani a csapást, egy tartós energiasokk könnyen kikezdheti a dezinflációs pályát és tovább lassíthatja a már amúgy is fékeződő gazdasági növekedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×