Infostart.hu
eur:
373.35
usd:
340.39
bux:
139565.01
2026. november 20. péntek Jolán
Cseh licensz alapján készült BREN 2 típusú gépkarabély a honvédség új fegyvereinek átadásán a Petőfi laktanyában 2018. december 11-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Magyarországnak nem kellenek brazil és kínai fegyverek

Bár számos új szereplő jelent meg a nemzetközi fegyverkereskedelemben, Magyarország kitart a hagyományos, európai fegyvergyártó vállalatoknál - nyilatkozta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai védelmi kutatóközpont munkatársa, Csiki Varga Tamás.

A magyar fegyverbeszerzések egy átfogó modernizációs folyamat részét képezik jelenleg.

"Mondhatjuk, új minőséget, új időszakot jelent a magyar honvédség életében; a mostani beszerzések döntően európai irányultságúak, német-francia vegyesvállalatok eszközeit vesszük" - ismertette az InfoRádióval Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai védelmi kutatóközpontjának munkatársa.

Mint elmondta, nem jellemző, hogy nagyon távoli térségekből, Brazíliából, Kínából szereznénk be fegyvereket, és ennek többféle oka is van.

"Az egyik az, hogy hagyományosan a posztszovjet térségből, illetve az európaiból voltak a fegyverek, most pedig a szövetségi kötődés meghatározza, hogy mik azok a fegyverek, amelyeket logikus beépíteni egy NATO-tagállam haderejébe"

- részletezte Csiki Varga.

A kutatóközpont hétfőn jelentette meg legfrissebb elemzését a nemzetközi fegyverkereskedelemről. Ennek részleteiről szólva elmondta, a kereskedelem mértéke bővült, tíz százalékkal növekedett a volumene egy ötéves mozgóátlagot tekintve, de koncentrálódott is az eladás helye, az öt legnagyobb kereskedő ország (USA, Oroszország, Franciaország, Németország, Kína) elviszi a piac 74 százalékát.

"Az Egyesült Államok évtizedek óta vezető szerepet játszik, Kína pedig az elmúlt években kezdte a felzárkózást" - tette hozzá Csiki Varga Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×