Infostart.hu
eur:
384.28
usd:
326.87
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
Cseh licensz alapján készült BREN 2 típusú gépkarabély a honvédség új fegyvereinek átadásán a Petőfi laktanyában 2018. december 11-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Magyarországnak nem kellenek brazil és kínai fegyverek

Bár számos új szereplő jelent meg a nemzetközi fegyverkereskedelemben, Magyarország kitart a hagyományos, európai fegyvergyártó vállalatoknál - nyilatkozta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai védelmi kutatóközpont munkatársa, Csiki Varga Tamás.

A magyar fegyverbeszerzések egy átfogó modernizációs folyamat részét képezik jelenleg.

"Mondhatjuk, új minőséget, új időszakot jelent a magyar honvédség életében; a mostani beszerzések döntően európai irányultságúak, német-francia vegyesvállalatok eszközeit vesszük" - ismertette az InfoRádióval Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai védelmi kutatóközpontjának munkatársa.

Mint elmondta, nem jellemző, hogy nagyon távoli térségekből, Brazíliából, Kínából szereznénk be fegyvereket, és ennek többféle oka is van.

"Az egyik az, hogy hagyományosan a posztszovjet térségből, illetve az európaiból voltak a fegyverek, most pedig a szövetségi kötődés meghatározza, hogy mik azok a fegyverek, amelyeket logikus beépíteni egy NATO-tagállam haderejébe"

- részletezte Csiki Varga.

A kutatóközpont hétfőn jelentette meg legfrissebb elemzését a nemzetközi fegyverkereskedelemről. Ennek részleteiről szólva elmondta, a kereskedelem mértéke bővült, tíz százalékkal növekedett a volumene egy ötéves mozgóátlagot tekintve, de koncentrálódott is az eladás helye, az öt legnagyobb kereskedő ország (USA, Oroszország, Franciaország, Németország, Kína) elviszi a piac 74 százalékát.

"Az Egyesült Államok évtizedek óta vezető szerepet játszik, Kína pedig az elmúlt években kezdte a felzárkózást" - tette hozzá Csiki Varga Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×