A L'Opinion című liberális francia lap szerint "azok, akik külföldön most üdvözlik Donald Trump félidős vereségét, tévesen örülnek. Először is azért, mert a választási eredményt az amerikai elnök fél győzelmeként is lehet értelmezni, hiszen a 2020-as újraválasztási esélyei teljesen megmaradtak. Másrészt pedig azért, mert jóllehet, hogy mostantól számolnia kell a demokrata ellenzékkel belpolitikai téren az adó, a bevándorlási vagy a költségvetési kérdésekben, a külkereskedelemben és a külpolitikában továbbra is teljesen szabad keze lesz".

A Le Figaro vezércikke szerint is Trump erőfölényben van 2020-ra. "Az amerikai elnök átment a félidős vizsgán. Kormányzási képességét érinti a kongresszusi vereség, de a republikánusok jó ellenállásának köszönhetően reménykedhet egy második mandátumban" - írta a konzervatív francia lap, amely szerint a trumpizmus beágyazódott az országban.

A balközép Le Monde hasonló álláspontot képvisel: "azzal, hogy személyesen részt vett a kampányban és 37 nagygyűlést tartott országszerte az elmúlt két hónapban, Trumpnak sikerült a károkat korlátoznia. És most már a képére formált, trumpizált republikánus párt áll mögötte".

A Libération szerint viszont "a valóság ennél egyszerűbb: az eredmény egyértelmű és világos vereség Trump számára. A demokraták simán visszavették az ellenőrzést a képviselőházban. Az elnöknek mostantól egy ellenséges házzal szemben kell a számára fontos törvényjavaslatokat megszavaztatnia". A baloldali lap szerkesztőségi írása úgy véli, hogy "ez a vigasz kezdete minden demokrácia számára a világban, ellentétben azzal, amitől tartani lehetett, a mindenhol jelentkező nacionalista hullám talán nem söpör el mindent. Úgy látszik, hogy a demagógia új kezdetet provokál" - írta a Libération.

A máris feszült transzatlanti viszony még további eróziójához vezetne, ha az európai hatalmak az eredményt az általuk képviselt ügyek előmozdítására próbálnák kihasználni - írta szerkesztőségi cikkében a The Times. A konzervatív brit napilap szerint egyes európai országok például abban reménykednek, hogy az amerikai képviselőházban többségbe került "demokrata barátaikkal" összefogva vissza tudják terelni az Egyesült Államokat a nemzetközi klímaegyezménybe, a német külügyminiszter pedig az amerikai importvámokkal szembeni kampány erősítésére szólította fel az EU-országokat. Mindez a washingtoni erőegyensúly félreértését jelzi, a külpolitika irányítása ugyanis változatlanul és szilárdan a kormányzati rendszer végrehajtó ágának hatásköre, s Trump valószínűleg egyre szélesebb körben él is majd e hatáskörrel. A The Times szerint azoknak a külföldi vezetőknek, akik arra számítanak, hogy Trumpnak csak egy elnöki időszaka lesz, újra kell gondolniuk álláspontjukat, Trump ugyanis valószínűleg indul a 2020-as elnökválasztáson, és a jelenlegi forma alapján meg is nyeri.

Az Il Giornale olasz jobbközép napilap úgy látta, az "elefánt" Trumpnak sikerült ellenállnia, a kongresszust ugyan megosztotta a választás, de a konzervatívok kitartottak mellette. A legnagyobb példányszámú Corriere della Sera szerint az országban tovább erősödött a demográfiai és a geopolitikai megosztottság. Trumpot az eredmény csak ösztönzi, mivel őt "támogatói energiája és ellenfelei gyűlölete" táplálja. A balközép La Repubblica azt írta, véget ért Trump abszolút hatalma, a következő két évben folyamatos politikai küzdelem vár az elnökre, amire ő permanens választási kampánnyal fog válaszolni. A La Stampa azt hangsúlyozta, hogy a demokraták és republikánusok "egymást váltó" politikai sikere az amerikai demokrácia erejének bizonyítéka. Az Il Messaggero kommentárja szerint Trumpot ismét a fehér és kevésbé iskolázott lakosság támogatta, s az elnök addig a helyén marad, amíg nincs kihívója.

Az ABC című spanyol konzervatív napilap kifejtette: a félidős választások bizonyították az amerikai társadalomban keletkezett radikális szakadást, s rámutatott, hogy az eredmények megegyezésre kötelezik az elnököt döntései többségéről. Az újság szerint a demokrata oldal eredményei igazolják, hogy az észak-amerikai politika a jelképek terén egyre inkább hasonlít az európaira: több a nő és nagyobb a kisebbségek jelenléte a kongresszus soraiban. A baloldali El País úgy véli, a kongresszusban képviselői helyet szerzett demokrata jelöltek társadalmi, faji és nemi sokszínűsége szétszakítja Trump és követőinek délibábját egy homogén észak-amerikai identitásról. A demokrata pártnak ki kell használnia a jelöltjei keltette illúzió hullámait, hogy megteremtsék az egység új üzenetét, amelyben az intézmények a pártérdekek felett maradnak - érvelt szerkesztőségi cikkében az újság.

A konzervatív német Die Welt kiemelte: a választások eredménye nem gyógyír az egyre mélyülő politikai megosztottságra, hiszen a republikánusok és a demokraták is győztesnek tekinthetik magukat, és ez "semmi jót nem ígér az ország jövőjére nézve". A demokraták titkon azt remélték, hogy a szenátusban is megszerzik a többséget, vagy legalább földcsuszamlásszerű győzelmet aratnak a képviselőházban, de mindez elmaradt, és így "elfelejthetik" az elnök elmozdítását célzó eljárást. A baloldali Frankfurter Rundschau szerint természetes, hogy félidőben "kileng az inga" az ellenzékben lévő párt felé, és Trump elnöki tevékenységét, "a politikai ellenfelek folyamatos rágalmazását, a kisebbségek elleni uszítást és az ezernyi hazugságot" tekintve "csalódást keltő", hogy ez a folyamat nem volt erőteljesebb.

Az, hogy a republikánusok elveszítették a többséget a képviselőházban - növelve viszont szenátusi fölényüket - nem jelzi, hogy "lejárna Trump ideje", az amerikai elnöknek esélye van újraválasztásra 2020-ban - véli a lengyel Rzeczpospolita. A független jobbközép napilap kommentátora szerint "Amerika nem ment át egy politikai hurrikánon, bár új szelek támadtak". Nehezebb lesz ezentúl a kormányzás, a Kongresszus két háza kölcsönösen akadályozza majd egymást, megerősödnek a fékek és egyensúlyok mechanizmusai. A Gosc Niedzielny konzervatív hetilap honlapján közölt kommentár szerint az amerikai politikai színtéren végbement változások nem lépnek túl a félidős választásokkor megszokott eltolódások keretén, a demokraták "viszonylagos győzelme" nem jelenti a politikai főirány megváltozását.

A Romania Libera című román konzervatív lap vezércikkírója szerint Trump győzött, ha figyelembe vesszük, mekkora erőket vonultatott fel ellene a "mélyállam", a média jelentős része és a civil szervezetek hathatós támogatását is élvező baloldal, amely "persze azzal fog dicsekedni", hogy többsége van az elnök felfüggesztésére képes Képviselőházban. A bukaresti szociálliberális kormányhoz közeli dcnews.ro portál elemzője is úgy látja, hogy a sokak által várt Trump-ellenes hullám elmaradt, de értékelése szerint megnőtt a valószínűsége annak, hogy az alsóház megkísérli az elnök félreállítását. A jobboldali hotnews.ro portál elemzője szerint olyan eredmény született, amellyel mindenki elégedett lehet, de mélyül az amerikai társadalom megosztottsága, erősödik a gyűlöletbeszéd. Ha a félidős választások helyett elnökválasztásról lett volna szó, a leadott voksok egy újabb mandátumot eredményeztek volna Donald Trump számára - vonja le következtetést a román lap.

A kongresszus hatalmi megosztottsága láncon tartja majd a Fehér Házat és talán megkönnyebbülést hoz a világ többi részének - írta kommentárjában a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági-közéleti napilap. A republikánusok vesztettek, mert nem fognak tudni kormányozni, a demokraták kicsit nyertek, mert nem kell majd kormányozniuk - írta a baloldali pozsonyi Pravda, amely szerint az Egyesült Államokra kemény két év vár. A "Nem Trump, hanem a republikánusok veszítettek" című cikk írója szerint Trumpnak bizonyos szempontból van mit ünnepelnie, mégpedig azt, hogy a republikánus párt azon része, amely "túlélt" már teljesen az ő pártja lesz. A választások eredményei a valódi politikai életben azt a változást hozták, hogy Trumpnak olyan ellenzéke lesz, amelynek van hangja és ereje is - írta főszerkesztői kommentárjában a pozsonyi liberális Sme. Beáta Balogová szerint a választás arra mutatott rá, hogy kezd felébredni a választóknak az a generációja, amely nem akarja, hogy a politika átlagon aluli celebek terévé váljon.

Bár az amerikai félidős választások nem Donald Trumpról szóltak, az elnök meggyengülve került ki a megmérettetésből - véli egybehangzóan a cseh sajtó. "A demokraták azzal, hogy megszerezték a képviselőházi többséget, átrajzolták az ország politikai térképét. A választások lényegében patthelyzetet eredményeztek, de ez a helyzet a demokraták számára kedvezőbb. Nem volt semmijük, de most újra bekerültek a hatalomba" - írja a liberális Mladá Fronta Dnes. Két évvel Trump elnökválasztási győzelme után, az amerikaiak úgy döntöttek, hogy nagyobb ellenőrzés alá vonják államfőjüket. Washingtonban megszűnt az egypárti uralom - vélekedik a Hospodárské Noviny című liberális napilap. A baloldali Právo egyik kommentárja szerint a jövőben éles összetűzésekre lehet számítani az amerikai képviselőház és a szenátus között, de "nem kizárt, hogy ez Trumpnak tetszeni fog".

Ukrajna számára még kedvezőbbé vált a helyzet azzal, hogy az amerikai szenátusban megmaradt a republikánus többség, viszont a képviselőházban az ellenzéki demokraták kerültek többségbe - fejtette ki a Jevropejszka Pravda című ukrán hírportál. Az Oroszországgal szembeni amerikai katonai nyomásgyakorlás és a szankciók fennmaradását az garantálja, ha a két párt azokat egyaránt támogatja. Ez lehetővé teszi azok elhallgattatását, akik szeretnék helyreállítani a barátságot Moszkvával - fejtette ki a szerző, hozzátéve, hogy Ukrajna támogatása eddig egyike volt azon kevés ügyeknek, amiben egyetértés volt a republikánus és a demokrata párt között.

A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap arra hívta fel a figyelmet, hogy a választás éjszakáján Donald Trump két zsidó milliárdos, Sheldon Adelson és Stephen Schwarzman társaságában figyelte az eredményeket. A keményvonalas izraeli kormányzatot is jelentős összegekkel támogató kaszinómágnás, Adelson - Soros György legfőbb amerikai ellenfele - több mint 112 millió dollárt adományozott a republikánusoknak a 2018-as félidős kampányra, és Schwarzman ennél mindössze félmillió dollárral csekélyebb összeggel járult hozzá a kiadásokhoz.

A Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap szerkesztőségi cikkében úgy vélekedett, hogy Oroszország számára a félidős választások eredménye semmilyen esetben nem jelentett volna számottevő változást. A demokraták megerősödése nyomán arra lehet számítani, hogy még nehezebbé válik Moszkva és Washington kapcsolatainak helyreállítása, ugyanakkor csökken a fegyverkezési verseny esélye.

A hasonló profilú Kommerszant arra számít, hogy az amerikai végrehajtó és törvényhozó hatalom közötti szembenállás felerősödése együtt jár majd a Trump és Moszkva állítólagos összejátszására vonatkozó vizsgálatok újabb hullámával. A Kongresszussal való megállapodás elkerülhetetlensége pedig arra kényszerítheti majd Trumpot, hogy feladja az amerikai-orosz viszony normalizálására vonatkozó terveit, amelyek egyébként sem tartoznak majd a prioritásai közé a 2020-as választások kampányában.