Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.91
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Donald Trump amerikai elnök az úgynevezett félidős választásokat megelőző kampányrendezvényen az ohiói Clevelandben 2018. november 5-én. Az Egyesült Államokban november 6-án, az elnöki ciklus félidejében választásokat tartanak, amelyek során megújítják a 435 tagú szövetségi képviselőházat, a 100 tagú szenátus csaknem egyharmadát újraválasztják, továbbá 39 államban kormányzót választanak.
Nyitókép: MTI/AP/Carolyn Kaster

Ugrósdy Márton: a demokraták és a republikánusok is mondhatják, hogy nyertek

A félidős amerikai választásokon a kormányon lévő pártot büntették a választók – mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója az InfoRádióban. Ugrósdy Márton szerint most két olyan év jön, amikor semmi komoly nem történik az amerikai politikában.

Bár a képviselőházban a demokraták győztek a félidős választásokon, de kis többséggel, ugyanakkor Donald Trump a korábbi republikánus többséggel sem tudta könnyen véghez vinni az akaratát – elemzte az eredményeket az Arénában Ugrósdy Márton. A Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója emlékeztetett arra, hogy a választást megelőzően a sajtó az amerikai állampolgárok Donald Trumpról alkotott véleményének kinyilvánításaként értékelte a voksolást. Bár a demokraták megszerezték a házat, veszítettek helyet a szenátusban.

„Valójában mind a két fél mondhatja, hogy nyert, és senki nem fog hazudni”

– fogalmazott a szakértő, aki szerint az eddig is meglévő patthelyzet továbbra is fennmarad.

Ugrósdy Márton ugyanakkor úgy látja, hogy mivel a képviselői mandátum két évre szól, a politikusoknak a saját túlélésükért kell küzdeniük, úgy kell szavazniuk, ahogyan a saját választóik szeretnének. Előfordulhat, hogy a republikánus irányba hajló körzetekből bekerülő demokrata képviselők – a 2020-as választásokra készülve – egyes kérdésekben voksaikkal Donald Trumpot és pártját támogatják majd.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója szerint a demokratáknak nagyobb arányban kellett volna nyerniük ahhoz, hogy a győzelem összekovácsolja a pártot. Hozzátette:

valószínűleg egy hölgyet indítanak majd két év múlva az elnökválasztáson.

Választás két győztessel

Az elnököknek általában csökken a támogatottságuk a ciklus második felében, ez a tendencia látszik az elmúlt 50 évben. „Az a 28-30 hely, amit a republikánusok most elveszítettek a 23 fős előnyükből a képviselőházban, az nem annyira vészesen sok” – fogalmazott Ugrósdy Márton, hozzátéve: bár a többségük nem maradt meg, az eredmény nagyon szoros.

Ugrósdy Márton szerint Donald Trump annyira megosztó elnök, hogy

nincs átjárás a támogatói és az ellenzői között.

A fiatalok körében a demokraták nem állnak rosszul, hiszen Donald Trump és a republikánusok konzervatív társadalmi modellje a most felnövő, 20-25 évesek körében nem túl népszerű.

A szakértő hangsúlyozta: ha a republikánusok nem nyitnak a most kisebbségi csoportok felé, 30 év múlva kihal a szavazótáboruk, nem lesz, aki rájuk szavazna. Hozzátette: ha nagyon alacsony lesz a népszerűsége, valószínűleg Donald Trump nem indul el a következő elnökválasztáson.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×