eur:
411.12
usd:
394.01
bux:
79231.33
2024. november 22. péntek Cecília

Japánban egyperces csenddel adóztak a hirosimai atomtámadás áldozatai emlékének

Japánban egyperces csenddel adóztak a hirosimai atomtámadás áldozatai emlékének hétfőn az első atombomba ledobásának 73. évfordulóján.

Helyi idő szerint 8.15 perckor az egész országban egységesen tisztelegtek a több tízezer halálos áldozat előtt, akinek az élete 1945. augusztus 6-án abban a percben véget ért, amikor az Enola Gay nevű B-29-es amerikai bombázó ledobta a városra a Little Boy (Kisfiú) nevű atombombát. Sérüléseik és a radioaktív sugárzás miatt 1945 végéig 140 ezer ember halt meg a hirosimai atomtámadás miatt.

Hirosimában, a Béke Emlékparkban Matszui Kadzumi, a város polgármestere azt mondta, hogy olyan világot kell teremteni, amelyben nincsenek atomfegyverek. Kifejtette, a világban több mint 14 ezer atomrobbanófej van, amelyek miatt megismétlődhet Hirosima tragikus története. Hangoztatta, egyes országok ünnepélyesen hivatkoznak nemzeti érzületükre, miközben nukleáris fegyvereik modernizációjával foglalkoznak, ahelyett, hogy a nukleáris leszerelés útjára lépnének.

A hirosimai önkormányzat adatai szerint idén 85 országból érkeztek a megemlékezésre, többek között az Európai Unióból, a nukleáris nagyhatalmaktól - az Amerikai Egyesült Államokból, Franciaországból, Nagy-Britanniából és Oroszországból - és számos más országból. Kína nem képviseltette magát a rendezvényen, míg Törökország és Mianmar delegáltjai először vettek részt. Összesen 157 országba küldtek meghívót az eseményre.

A hirosimai támadás után három nappal, augusztus 9-én az Egyesült Államok Nagaszakira is atomcsapást mért, hat nappal később pedig Japán letette a fegyvert, és a második világháború véget ért. A két nukleáris csapásban több mint kétszázezren haltak meg, többségük civil volt.

Azóta is vitatott kérdés, hogy szükség volt-e a Japánra mért két atomcsapásra. Az Egyesült Államok szerint számtalan katona és civil életét mentették meg az atomcsapások azáltal, hogy a japán szigeteken folytatott elhúzódó harcok helyett a háború gyakorlatilag másfél héttel a hirosimai atomtámadás után véget ért. Ekkor ugyanis még Japán korántsem állt végleg vesztésre; a császár uralma alá tartozott Kína nyugati része, a Koreai-félsziget, a mai Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld, Indonézia és a Fülöp-szigetek egy része is.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a havazás miatt 80 helyen még most is dolgoznak a tűzoltók

Mukics Dániel: a havazás miatt 80 helyen még most is dolgoznak a tűzoltók

A "szokásos" balesetek mellett még egy hókotró is elakadt az első komolyabb havazásban. Egyes iskolákban nem indult be reggel a fűtés. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője pedig az InfoRádióban elmondta: havazás idején még arra is kell figyelniük a sofőröknek, hogy többet tankoljanak.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×