Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Helsinki, 2018. július 16.Vlagyimir Putyin elnök orosz államfő (j) az oroszországi labdarúgó-világbajnokság hivatalos labdájával ajándékozza meg Donald Trump amerikai elnököt a kétoldalú megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón a finn elnöki palotában, Helsinkiben 2018. július 16-án, a vb döntőjének másnapján. (MTI/AP/Markus Schreiber)
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Putyin: Oroszország nem avatkozott be az amerikai elnökválasztásba

Az orosz elnök azt mondta, maga Donald Trump hozta szóba a témát a megbeszélésen.

Az orosz és az amerikai elnök Helsinkiben találkozott egynással, hogy gazdasági, katonai és politikai kérdésekről is tárgyaljanak.

Nincs bizonyíték

Vlagyimir Putyin az amerikai elnökkel közösen tartott nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta, az amerikai állításokhoz kézzelfogható bizonyítékot kellenének.

Donald Trump szerint mindkét ország felelős azért, hogy a 2016-os amerikai választási folyamatba történt beavatkozás miatt meg megromlottak az amerikai-orosz kapcsolatok. Hozzátette, az orosz beavatkozásról folyó amerikai vizsgálat "katasztrófa országunk számára".

Az amerikai elnök hangsúlyozta, semmiféle összejátszás nem volt kampánycsapata és orosz tisztségviselők között. Szavai szerint

azért győzött - "méghozzá könnyen" - az elnökválasztáson, mert "briliáns kampányt" folytatott.

Trump: soha nem volt rosszabb, de ennek vége

Donald Trump amerikai elnök "termékeny párbeszédnek" nevezte a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott találkozót. Mint mondta, soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most

"De ennek vége. Fél órával ezelőtt ez véget ért!"


Trump hangoztatta: a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél. Vlagyimir Putyin is hasonlóan jellemezte a találkozót. Mint momdta, a megbeszélések őszinték és hasznosak voltak. A mostani egy nehéz időszak az orosz-amerikai kapcsolatokban, de nincs objektív oka ezeknek a nehézségeknek, a hidegháború ugyanis véget ért. Az orosz elnök hangsúlyozta: olyan új kihívásokkal vagyunk kénytelenek szembesülni, mint a terrorizmus és világgazdasági problémák.

Korea, Szíria, Északi Áramlat 2

Az orosz elnök nagyra értékelte Donald Trump amerikai elnök hozzájárulását a Koreai-félsziget problémáinak rendezéséhez.

"Jó, hogy a Koreai-félsziget problémája fokozatosan rendeződik

- hangsúlyozta Vlagyimir Putyin, aki szerint ez nagymértékben az amerikai elnök személyes közbenjárásának köszönhető.

Az egyik újságíró azt tudakolta az amerikai elnöktől, vajon mire gondolt, amikor a héten Brüsszelben azt állította, hogy Európa az orosz gáz foglya az épülő Északi Áramlat-2 gázvezeték miatt. Az amerikai elnök nem tért ki korábbi állítására, de kifejtette:

az épülő Északi Áramlat-2 tisztes versenytársa lesz Európában az Egyesült Államokból szállított cseppfolyósított gáz.

Az amerikai elnök Szíriáról azt mondta, hogy ott sikeresen működnek együtt az amerikai és az orosz katonák. Donald Trump felajánlotta azt is, hogy Washington kész segítséget nyújtani a szíriai humanitárius válság civil áldozatainak, egy kérdésre válaszolva pedig közölte:

Oroszországgal együtt közösen munkálkodnak majd azon, hogy segítsenek Izrael biztonságának garantálásában.

Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy Moszkvának és Washingtonnak számos katonai-politikai kérdésben kell folytatnia az együttműködést, különösen ami az amerikai rekétavédelmi rendszereket illeti. Az orosz elnök azt mondta, hogy konkrét javaslatokat tett Trumpnak a fegyverek korlátozására. Putyin szerint

meg kell hosszabbítani a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló START III. egyezmény hatályát.

A "katonai-politikai és leszerelési dossziéban" az orosz elnök szerint szerepelnie kell például a START meghosszabbításán kívül a közép- és nagy hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló megállapodás végrehajtásának, az űrben telepítendő fegyverrendszerek kérdésének, és annak is, miként kezeljék az amerikai globális rakétavédelmi rendszer körül kialakult veszélyes helyzetet.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×