Védelmező Európa – így fogalmazta meg Sebastian Kurz osztrák kancellár Ausztria soros uniós elnökségének mottóját az Európai Parlament előtt.

„A biztonság és az illegális migráció elleni harc az egyik elsődleges prioritás, és paradigmaváltásra van szükség az uniós migrációs politikában,

a külső határokat meg kell védeni, ez az alapja a schengeni együttműködésnek” – mondta a politikus, majd hozzátette, hogy a belső határok nélküli Európa is kizárólag a külső határok védelme mellett biztosítható.

Ausztria vezetője emellett a jólét biztosítását és Európa versenyképességének javítását, valamint Európa szomszédos régiókban meglévő aktivitásának erősítését emelte ki legfőbb céljai között. Utóbbi ügyében rámutatott, hogy az unió biztonsága a térség stabilitásában rejlik, így

fontosnak tartotta a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási kilátásainak megerősítését,

részint azért, hogy elkerülhető lehessen Oroszország befolyásának növekedése a régióban.

Az osztrák kancellár úgy látta, hogy Európa jövőjéről napról napra gondoskodni kell, hogy ellen tudjon állni az egyre sűrűbben jelentkező kihívásoknak. A politikus a sokasodó próbatételek között említette a kereskedelmi feszültségeket az Egyesült Államokkal, a kínai gazdaság erősödése okozta kihívásokat, az Oroszország jelentette biztonsági nyomást és a Brexitben rejlő unós gyengülést. Mindezen kérdések megoldásának elengedhetetlen feltétele, hogy az unióban maradó 27-ek még egységesebbek maradjanak, mint valaha – tette hozzá Sebastian Kurz.

Mindemellett a politikus kitért arra is, hogy a jogállamiság, a demokrácia, az alapjogok tiszteletben tartása olyan érték, amelyet Európának meg kell tartania. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke arra szólította felé Ausztriát, hogy vegye teendői elejére a menekültügyi rendszer reformjának kérdését, és legyen kiemelt figyelemmel az afrikai kontinensre is. Fontosnak nevezte a külső határok védelmét és elengedhetetlennek tartotta, hogy a dublini rendszer megújítása minél hamarabb megtörténjen.

Mindehhez kellő határozottságra van szükség, mindig szem előtt tartva a szolidaritás elvét

– hangsúlyozta az EP elnöke.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában a külső határok védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet, amelyre – mint emlékeztetett – az uniós bizottság már 2008-ban figyelmeztetett. Hozzátette, hogy akkor elsősorban a német nyelvű államok ellenezték a külső határügynökség létrejöttét, ám ha ezeket a javaslatokat az unió akkor megfogadta volna, Európának ma számos problémával nem kellene szembenéznie. A bizottság vezetője őszre ígérte a testület osztrák javaslat alapján készülő tervezetét a határvédelem erősítéséről.

A bolgár elnökség tanulságai

Sebastian Kurz beszédét megelőzően Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök a véget ért bolgár uniós elnökség eredményeiről folytatott vitában azt hangsúlyozta, országa Európa jövőjét szolgálta egyebek mellett azzal, hogy lendületet adott a Nyugat-Balkán uniós integrációjának. Vasúti kapcsolatok és kikötők kiépítésének támogatásával hozzájárult a térség országainak gazdasági növekedéséhez, továbbá sikerült elérnie azt is, hogy a tanárok és diákok mobilitását segítő Erasmus-programot a régióra is kiterjesztették.

„Ismét megmutattuk a Balkán államainak, hogy az EU-csatlakozás esély és lehetőség számukra”

– fogalmazott.

Hozzátette, a görög-macedón névvita megoldása jó példával jár elöl az egész régió számára, ugyanis a kompromisszumkeresés és az összefogás elengedhetetlen a térség tartós békéje szempontjából. Kijelentette továbbá, Bulgária az elmúlt fél évben kifejtett munkájával Európa érdekeinek védelme mellett lépett fel, ugyanis sikeres tárgyalásokat vezetett az amerikai importvámok bevezetése idején, a migráció kérdésében, az afrikai országokkal való kapcsolatépítésben és a Brexit ügyében.

Jean-Claude Juncker felszólalásában kiemelte, Bulgáriának sikerült elérni, hogy a Nyugat-Balkán uniós perspektíváját jobban megértsék az emberek. Mint említette, sikerült eloszlatni a bővítés késlekedése matt érzett csalódásukat. Antonio Tajani EP-elnök hangsúlyozta, Bulgária lendületet adott a menekültügyi rendszer reformjának.

Az osztrák soros elnökség programjára reagálva Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, a bevándorlók felelőtlen meghívása helyett Európának a külső határok közös védelmére kell koncentrálnia, és ezzel biztonságot adni a polgárainak.

„Magyarország továbbra is nemet mond a kötelező betelepítési kvótákra és igent mond a külső határok védelmére,

ahogy elkötelezett abban is, hogy a segítségre szoruló embertársainkat helyben, saját országukban segítsük” – húzta alá Kósa Ádám. A képviselő annak fontosságát is kiemelte, hogy az osztrák elnökség támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációjának felgyorsítását, amely – mint hangsúlyozta – hozzájárul az egész unió biztonságához és stabilitásához.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában Ausztria menekültüggyel kapcsolatos eddigi hozzáállására utalva arra figyelmeztetett, hogy az osztrák kormány nem engedhet saját belpolitikai szempontjainak, sem egyéb – EU-n belüli – nacionalista, populista politikai erők, kormányok nyomásának.