Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Változás a világ atomfegyverkezésében

Az atomtöltetek száma a tavalyi év elejétől 2018 elejéig 470-nel, 14 ezer 465-re csökkent a világban, de az atomhatalmak töretlenül folytatták nukleáris arzenáljuk modernizációját - állapította meg hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).

Az atomtöltetek számának csökkentése nagyjából megfelelt a nukleáris fegyverek csökkentéséről az Egyesült Államok és Oroszország között 2010-ben létrejött megállapodásnak, vagyis az úgynevezett Új START-nak.

A két legnagyobb atomhatalom együtt a világ nukleáris fegyvereinek 92 százalékát birtokolja:

becslés szerint 2018 elején az Egyesült Államoknak 6450, Oroszországnak pedig 6850 atomtöltete volt - tette hozzá az intézet.

Aggódnak

Kilenc ország birtokol beismerten atomtölteteket: a már említett kettőn kívül Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. Annak ellenére, hogy az atomtöltetek száma a világban összességében valamelyest csökkent, nagyon aggasztó tendenciák mutatkoznak - mondta a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva Shannon Kile, a SIPRI egyik kutatója.

"Minden atomfegyver-birtokló ország belekezdett valamilyen hosszú távú modernizációs programba, vagy bejelentette erre vonatkozó szándékát, és belátható időn belül egyikük sem akar foglalkozni a nukleáris leszereléssel"

- jelentette ki Kile. Erre egy példát említett: az amerikai törvényhozás tavaly jóváhagyott egy modernizációs programot, amely felöleli a rakéták, a rakétatöltetek és a repülőgépek gyártását is. A kongresszusi költségvetési iroda becslése szerint az Egyesült Államok 2017 és 2026 között 400 milliárd dollárt költ erre a programra.

Nem hiteles jelentések

A SIPRI nyilvános forrásokból dolgozott, például amerikai, brit kormányzati publikációkból, amelyek viszonylag pontosak az adott ország nukleáris arzenálját illetően. "Franciaországé meglepő módon nem hiteles, és továbbra sem hiteles Oroszországé és Kínáé, noha Oroszország a 2021-ig érvényes Új START keretében megoszt információkat az Egyesült Államokkal" - mondta a kutató, hozzátéve: "A legrosszabb eset Észak-Korea, amely gyakorlatilag nem árul el semmit magáról. Szinte minden, amit tudunk róla, az külső becslés - 10-20 atomtöltete lehet -, és nem lehet tudni, hogy Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető minapi szingapúri találkozójának hatására nyitottabbá válik-e az ország."

India és Pakisztán is növelte atomtölteteinek számát, és fejlesztette szárazföldről, tengerről és a levegőből indítható rakétáinak célba juttatási eszközeit.

Az intézet becslése szerint Nagy-Britanniának 215 atomtöltete van, Franciaországnak 300, Kínának 280, Indiának 130-140, Pakisztánnak 140-150, Izraelnek 80.

Volt egy olyan fejlemény is tavaly, amelyet Shannon Kile jónak tart: szeptemberben aláírták az atomfegyverek betiltásáról szóló szerződést, amely szerinte még messze nem megoldás, de idővel segíthet nyomást gyakorolni az atomhatalmakra, hogy semmisítsék meg atomfegyvereiket. A szerződést eddig 59 ország írta alá, és 10 már ratifikálta is. Ahhoz, hogy életbe lépjen, legalább 50 országnak kell törvénybe iktatnia.

Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

Miközben az Ebola egy ritka törzse pusztít Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismét belekeveredett a klímavédelmi kampányba. A politikusokból és környezetvédőkből álló, magas szintű WHO-bizottság arra szólította fel a szervezetet, hogy nyilvánítsa a klímaváltozást „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek”. Ez a 2010-es évekre emlékeztet, amikor a WHO főigazgatója a klímaváltozást a 21. század legfontosabb egészségügyi kérdésének nevezte. Nem sokkal később kitört a Covid – és kiderült, hogy a WHO felkészültsége és korai reagálása súlyosan hiányos volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×