eur:
414.76
usd:
398.98
bux:
79466.61
2024. december 23. hétfő Viktória
Wiesbaden, 2018. április 22.Andrea Nahles szövetségi parlamenti  frakcióvezető beszédet mond a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) wiesbadeni rendkívüli kongresszusán 2018. április 22-én. A 47 éves Nahlest a párt első női elnökévé választották.  (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: CLEMENS BILAN

Megválasztotta első női elnökét a Német Szociáldemokrata Párt

Megválasztotta első női elnökét vasárnapi wiesbadeni kongresszusán a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a kormánypártot ezentúl Andrea Nahles szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezető irányítja.

A 47 éves politikusra az érvényesen szavazó küldöttek 66,35 százaléka, 414 fő szavazott.

A tisztségért egy másik női politikus, Simone Lange flensburgi polgármester is indult, ő 172 küldött támogatását, a szavazatok 27,56 százalékát nyerte el. A küldöttek 6 százaléka, 38 fő tartózkodott.

A több mint 150 éve működő SPD a legrégebbi német párt és a világ első szociáldemokrata pártja, eddig rendre férfiak vezették.

Andrea Nahles az elnökválasztás előtti beszédében kiemelte, hogy a szociáldemokraták áttörik a nők előmenetelét az élet számos területén akadályozó "üvegplafont".

Hangsúlyozta, hogy a haza igazi szociáldemokrata fogalom, amelyet nem szabad átengedni a jobboldali populistáknak.

A közbiztonsággal kapcsolatos ügyekben is "offenzív és öntudatos" fellépésre van szükség, kivétel nélkül mindenkitől meg kell követelni a szabályok betartását - mondta.

Wiesbaden, 2018. április 22.
Andrea Nahles szövetségi parlamenti  frakcióvezető beszédet mond a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) wiesbadeni rendkívüli kongresszusán 2018. április 22-én. A 47 éves Nahlest a párt első női elnökévé választották.  (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Andrea Nahles szövetségi parlamenti frakcióvezető beszédet mond a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) wiesbadeni rendkívüli kongresszusán 2018. április 22-én. A 47 éves Nahlest a párt első női elnökévé választották. (MTI/EPA/Clemens Bilan)

Az SPD a tavalyi Bundestag-választási kampányban az előző megválasztott elnök, Martin Schulz irányítása alatt hibákat követett el, nem mondta el világosan a váalsztóknak, hogy miként akarja elérni célját, a társadalmi igazságosság megerősítését. Törvényszerű, hogy "az emberek nem bíznak bennünk és nem követnek minket, ha csak a célt mutatjuk meg, és az utat nem" - mondta Andrea Nahles.

Ezen változtatni kell, méghozzá a szociáldemokrácia legfőbb elve, a szolidaritás középpontba állításával. Az SPD-nek a "szolidaritás paradigmája" - világszemlélete - alapján kell szerveznie politikáját, és el kell magyaráznia törekvéseit - tette hozzá.

A szolidaritáson alapuló program elemei közül kiemelte, hogy keretek közé kell szorítani az élet egyre több területét átalakító digitalizációt.

Így például gondoskodni kell arról, hogy az online platformok ne élhessenek vissza a felhasználók adataival, és az államnak lehetőséget kell adnia mindenkinek arra, hogy felnőttként megtanuljon egy új szakmát.

A szolidaritás azt is jelenti, hogy a gazdasági sikerekből, a jólét növekedéséből a közösség valamennyi tagjának részesednie kell, a nemzetközi politikában pedig azt írja elő, hogy el kell ismerni a többi állam létét és érdekeit, együtt kell működni velük, és békét kell teremteni.

Ezeket az elveket "évtizedek óta támadják a neoliberálisok, most pedig a jobboldali populisták" - mondta Andrea Nahles.

Mindenkinek ki kell állnia a jobboldali populizmus, a sovinizmus, a nacionalizmus és a diszkrimináció ellen - tette hozzá.

Az olyan jobboldali populisták, mint Orbán Viktor, a lengyel Jaroslaw Kaczynski és az amerikai Donald Trump "teljes mértékben törlik a szolidaritást" - húzta alá.

Geert Wilders holland, Marine le Pen francia és a Hans-Christian Strache osztrák politikust is említve kifejtette: az ilyen politikusok "használják a demokráciát, de nem tisztelik a szabályait", nem tisztelik a demokratikus intézményeket, a szabad sajtót, a bíróságokat, a kisebbségeket, a másként gondolkodókat és más országok érdekeit.

"Az egyik legfontosabb ok, amiért megvetem a jobboldali populistákat, az, hogy nem az erősekkel keresik az összeütközést, hanem a leggyengébbek ellen harcolnak" - mondta. Kiemelte, hogy a populizmus "kizárja a szolidáris megoldásokat", és a populisták "logikájában csak egy csoport létezik, és csak ennek a csoportnak az érdekei lehetnek érvényesek".

Azt állítják, hogy ők képviselik a népet, holott "ezek az erők nem a népet jelentik, hanem a nép elleni támadást" - mondta kongresszusi beszédében Andrea Nahles.

Az SPD új elnöke katolikus családból származik az ország nyugati részéről, a Weiler nevű Rajna-vidék-Pfalz tartományi faluból, ahol 17 évesen megalakította a párt alapszervezetét.

A bonni egyetemen germanisztikából és politikatudományból szerzett diplomát, az SPD vezetői közé a párt ifjúsági szervezetének (Jusos) elnöki tisztségét megszerezve került 1995-ben.

Harminc éve tartó politikai pályafutása során volt már az SPD főtitkára, Bundestag-képviselője, a frakció helyettes vezetője és vezetője, valamint munkaügyi és szociális ügyekért felelős miniszter Angela Merkel harmadik kormányában, a 2013-2017-es ciklusban.

A legutóbbi, vasárnap megjelent közvélemény-kutatási adatok szerint az SPD országos választói támogatottsága 18 százalékos, elmarad a tavaly szeptemberi Bundestag-választáson elért, történelmi mélypontot jelentő 20,5 százaléktól.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

A magdeburgi tragédiáról, annak társadalmi hatásáról, egy AfD-szimpatizáns szaúdi orvos megítéléséről, valamint a német belpolitikai helyzetről is beszélt Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bemutatott egy olyan megközelítést, ami megelőzhetővé tenné az ilyen tragédiákat, és valamiféle társadalmi békesség felé is elvezethetne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×