A magyar parlament február 20-án fogadta el azt a határozatot, amely felszólította a kormányt, hogy álljon ki Varsó mellett az Európai Unió 7. cikke szerinti eljárás során.

A 100 fős lengyel felsőházban a dokumentum mellett a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) 48 jelenlévő szenátora szavazott, az ellenzéki Polgári Platform (PO) 22 jelenlévő szenátora, valamint 2 független honatya ellene.

A határozat a 7. cikk szerinti eljárást "a politikai nyomásgyakorlásra, valamint a tagállamok szuverenitásának korlátozására tett alaptalan és veszélyes, kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozó ügyben tett próbálkozásnak" nevezi.

A lengyel szenátus biztosítja "a magyar testvéreket afelől, hogy viszonozza a támogatásukat azon törekvéseikben, amelyek a szuverén, független és egyenlő, egymás hagyományát, kultúráját és különbözőségét tiszteletben tartó államok közösségeként felfogott Európai Unió építését célozzák".

A szavazást megelőző vitában a PiS egyik szenátora, Konstanty Radziwill úgy látta: Magyarország az egyetlen uniós tagállam, mely következetesen Lengyelország mellett áll ki.

Az Európai Bizottság tavaly decemberben megindította Lengyelországgal szemben az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást a jogállamisági mechanizmus keretében. Az eljárás végső soron odavezethet, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács felfüggeszti Lengyelországnak az uniós szerződésből fakadó bizonyos jogait. A folyamat további szakaszába léptetéséhez minősített többség kell. Varsót a támogatásáról - Magyarország után - múlt héten Litvánia és Lettország is biztosította.

A wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál úgy tudja, hogy Magyarország nyomán valószínűleg több más tagállam, köztük Észtország, Románia, Bulgária és Málta is kiáll Lengyelország mellett. Ezért több lengyelországi megfigyelő kizártnak tartja, hogy döntés szülessen a konkrét szankciókról, amelyeket az eljárás végén a tagállamoknak egyhangúan kellene támogatniuk.